Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Haditechnikai fejlesztések az ejtőernyős-zászlóaljnál

1942-ben a zászlóalj lépéseket tett a kiutalt és kiképzésre használt hegyiágyú végleges kiutalására a zászlóalj kötelékében. Egyúttal alkatrészeket is kért; indoklásként a zászlóalj harctéri kivonulását adta meg.254 A harctéri kivonulásra azonban nem került sor, és a hegyiágyú sem volt rendszeresítve a zászlóalj kell-álladékában, ezért a 32/b. osztály nem utalhatta ki azt a zászlóaljnak. A zászlóalj kell-álladékában felállítandó 6 db hegyiágyú rendszerbe állításáig (melyek beszerzését a III. csoportfőnöségtől tervezték) átmeneti megoldásként a 70.295. számú, 7,5 cm-es 15 M. hegyiágyú és teljes lövegfelszerelésének vezénylését visszavonásig meghosszabbították. Intézkedés történt a tartalék alkatrészek kiutalásáról is. Az ágyú kiegészítésére kiutalt alkatrészek a következők voltak: 1 készlet 7,5 cm. 15 M. cső és zár tartalék alkatrészek, a hozzájuk tartozó kazettával, 1 db 7,5 cm. 15 M. csőkulcs, 1 készlet 7,5 cm. 15 M. lövegtalpkulcs.

A kulcsok csomagolásához 1 db. lőszerrakasz.255 1943-ban az ejtőernyős zászlóalj nehézfegyverszázada 2-2 db aknavető és páncéltörő ágyú kiutalását kérte, melyet 1943 áprilisával le is szállítottak. A leszállított haditechnika listája a következő volt. 2 db teljes, 81 mm-es 36/39 M. aknavető irányzékkal (csőszámuk 914 és 917), 2 készlet 81 mm-es 36/39 M. aknavető rajfelszerelés,

1 készlet 81 mm-es 36/39 M. aknavető közvetlen önálló szakasz felszerelés,

2 db 40 mm-es 40 M. páncéltörő ágyú, 2 készlet 40 mm-es 40 M. páncéltörő ágyú rajfelszerelés, 1 készlet 40 mm-es 40 M. páncéltörő ágyú közvetlen önálló szakasz felszerelés. A páncéltörő ágyúk csőszámait legkésőbb május 1-ig kellett jelenteni a 37/a. oszálynak.256 Egyes források szerint a hegyiágyúval történő kísérletek már a háború előtt zajlottak.257

A Magyar Katonai Szemle lapjain ismertető cikk is foglalkozott az ejtőernyős tüzérséggel.258 Ebben az ágyú szállíthatóságának vizsgálatára került sor. A vitorlázógéppel történő szállítás egyértelmű jelét mutatta a német gyakorlat elvi szinten való átvételének, ám rendelkezésre álló vitorlázógépek nélkül a gyakorlati kísérletek is csak óhaj szintjén maradtak. A komplex követelményeknek - viszonylag könnyű tömeg, nagy tűzgyorsaság, légi célok elleni alkalmazhatóság - csak a légvédelmi gépágyú felelt meg.259 Ejtőernyővel

254 HL HM 23.498/3/a. oszt. ein. -1942.

255 HL HM 23.498/3/a. oszt. ein. -1942.

256 HL HM 24.935/3/a. oszt. ein. -1943.

257 Hajmáskéren kísérletek folytak 7,5 cm-es hegyiágyúk ledobásával kapcsolatban. Az ágyút több darabra szétszerelve ládákba csomagolták és úgy dobták le. A kísérletek során nem sikerült a részegységeket egymáshoz közel ledobni, így a kísérleteket nem folytatták. HORVÁTH 1966. 264. A Turcsányi-Hegedűs szerzőpáros dr. Horváth munkájára hivatkozva említi, hogy az ágyút hét darabra lehetett szétszedni, a megadott oldalszámon azonban nem említik a konkrét darabszámot. TURCSÁNYI-HEGEDŰS 2007. 264.

258 MAROS 1943. 351-354.

259 Konkrét típus említése nélkül: „Ezeket a követelményeket átgondolva, már rá is találtunk az ejtőernyős lövegnek legjobban megfelelőre: a magyar gépágyúra. Ennél jobb, a célnak megfelelőbb löveget szövet165