Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
I. Elmélet, előtörténet - A katonai ejtőernyőzés kialakulása
mutatott rá a vitorlázó repülőgépekre, mint szállítóeszközökre. Az ejtőernyősöket (és a légi gyalogságot) az addigi ismeretekkel megegyezve (az 1930-as években megjelent szakfolyóiratok cikkeivel összhangban) a szárazföldi haderővel együttműködve alkalmazták. Feladatkörük megegyezett az addig megszerzett magyar ismeretekkel.36 Az ejtőernyős csapatok és a légi gyalogság közvetlenül a légierő főparancsnokának37 rendelkezése alá tartoztak, és a kialakuló helyzet szerint a haderő különböző részeinek voltak alárendelve. Bevetésük idő- és térbeli korlátozással volt megvalósítható annak érdekében, hogy a támadás után 48 órával fel tudják venni a kapcsolatot a szárazföldi erőkkel.38 „A háború eseményei az ejtőernyős csapatokat az érdeklődés központjába állították. A németeknek norvégiai, belgiumi, görögországi, krétai ejtőernyős sikerei nagy lelkesedést váltottak ki. A német sikerek kulcsa az alapos anyagi és kiképzési előkészítés. Amíg az ejtőernyős csapatok az alkalmazásig eljutottak, a vezetésnek rendkívül sok technikai és kiképzési nehézséggel kellett megküzdeni."39 1941 júniusában, a magyar ejtőernyős alakulat szervezéséről szóló jelentésben hiányként említették meg a zászlóalj haditapasztalatát, továbbá hogy túl sokféle kiképzési alegységet hoztak létre. Ezzel szemben homogénebb ismeretekkel rendelkező szakalosztályokat lett volna érdemes szervezni. A szervezéshez hasznos tájékoztatást Németországból kívánták megszerezni.40 Szakcikkek, tanulmányok továbbra is foglalkoztak a német ejtőernyős csapatnemmel, azonban német ejtőernyős felszerelés vagy taktika átvételére, alkalmazására nem került sor. Olaszország a '20-as években kezdte meg az ejtőernyős csapatok felállítását, igaz, kezdetben csak korlátozott keretek között. 1927. november 6-án hajtotta végre 11 olasz ejtőernyős az első katonai csoportos ugrást. A második világháború kitöréséig az olasz fegyveres erők, a nyugati világban egyedülálló módon, ezred erejű ejtőernyős köteléket állítottak fel.41 36 Úgy mint: terepszakaszok birtokbavétele és tartása, átjárók elfoglalása, messze a saját csapatoktól, az ellenség oldalában, főképpen párhuzamos üldözés, az ellenség hátában különböző harchelyzetekben, mint a hadsereg gyorsan mozgó tartaléka. HL VKF 5312/1. vkf. oszt. ein. -1941. 37 Oberbefehlshaber der Luftwaffe = Luftwaffe főparancsnoka. 38 Bevetési módjaik vitéz Szentnémedy százados szerint 3 típusra voltak oszthatók: ejtőernyős csapatok bevetése harc és romboló feladatokra, ejtőernyős csapatok bevetése, mint biztosítás az utána következő légi gyalogság leszállására, és csupán légi gyalogság leszállását minden biztosítás nélkül. HL VKF 5312/1. vkf. oszt. ein. -1941. Ejtőernyős vadászokat és légi gyalogságot említett még a Magyar Katonaújság, 1940. január l.-i száma a 4. oldalon. 39 VÁNDOR 1941.B. 215. 40 „Ezért a zlj. szervezet megalkotásánál a Németországba kiküldendő eje. és rep. szakközegek rep. tapasztalatai lennének mérvadók." HL HM 39.011/1/a. ein. -1941., Melléklet az 55.341/eln.le.kv. -1941. számhoz, 3. 41 STIMPEL, H.-M.: Fallschirmtruppe i. m. 17., 5. sz. lábjegyzet. 15