Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

I. Elmélet, előtörténet - A katonai ejtőernyőzés kialakulása

Franciaországban szovjet hatásra állítottak fel két század ejtőernyős gyalogságot, melyet mindkét alkalmazási szerepkörben kívántak kiképezni és bevetni. A francia ejtőernyős erők 1937-ig több ugrógyakorlatot hajtottak végre, melyek tapasztalatait összegezve többféle alkalmazási lehetőséget dolgoztak ki.42

A francia légideszant csapatokat légi gyalogságnak (infanterie de l'air) nevezték; hivatalosan 1937. április 1-én alapították meg, miután erről 1936. október 20-án döntés született. Két „Groupes de I'Infanterie de l'Air"-t (GIA.) hoztak létre (a 601,-et Reimsben és a 602.-et Barakiban, Algériában).

A francia ejtőernyősöket a „corps franc"43 eljárásnak megfelelően képezték ki. 1940. február 14-től március 11-éig 28 őrjáratot és 23 lesből támadást hajtottak végre, néha több mint három kilométerre a német vonalak mögött. Március 11. és 17. között visszatértek Niederbronn-nál a francia vonalakba, és az 54 francia ejtőernyős kitüntetéseket kapott. Március 22-én a „corps franc" - ot feloszlatták, a katonák visszatértek az „infanterie de l'air" századaiba.

A német támadás és a sorozatos visszavonulások során a Loire folyó mentén lévő városok védelmét szervezték meg, de összességében nem vettek részt harcokban. A „furcsa háború" során csak a francia légideszant (ejtőernyős) csapatok voltak az egyedüli alakulatok, melyek támadó harcot folytattak. 1940. június 17. és 27. között az „infanterie de l'air"-t Eszak-Afrikába szállították és augusztus 25-én feloszlatták.44

A britek a szovjetek 1933 és 1936 között lefolytatott hadgyakorlataira felfigyeltek, de a légideszant erők könnyű jellege miatti aggodalmak, valamint a szállító repülők hiánya akadályozta a fejlesztéseket. Hasonlóképp, 1940 előtt komoly légideszant kísérletezés nem történt az Amerikai Egyesült Államokban sem. Csak a német légideszant erők bevetése Kréta szigetén 1941 májusában sarkallta Nagy-Britanniát és az Amerikai Egyesült Államokat, hogy létrehozzák saját ejtőernyős alakulataikat.45 Az Amerikai Egyesült Államok első ejtőernyős egységének létrehozását - az ejtőernyős kísérleti szakaszt - 1940. június 25-én rendelték el. Fort Benningben, július 1-én alakult meg a 29. gyalogezred önkénteseiből. A 200 jelentkezőből végül 48-at választottak ki. Tagjai 1940. augusztus 16-án hajtották végre első ugrásukat, 29-én pedig már kötelékugrásra is sor került. Fort Benning lett a szülőhelye az 1. ejtőernyőszászlóaljnak is, melyet szeptember 16-án hoztak létre. Nem sokkal ezután

42 Franciaország Istresben állított fel egy ejtőernyős iskolát, Varsóban, Lembergben, Poznanban, Krakkóban és Brombergben pedig lengyel, Prostejovban és Prágában cseh ugrótornyok létesültek. Olaszország és Nagy-Britannia is bevezette az ejtőernyőugró kiképzést. SZENTNÉMEDY 1937.a. 111.

43 A „corps franc" a francia hadsereg speciális, beszivárgó, mélységi felderítő egysége volt. Az első világháborús német rohamcsapatok (Stosstruppen) megfelelőjének volt tekinthető, 1939-ben hozták létre.

44 http://www.axishistory.com/index.php?id=5999, 2011. július. 09.

45 DAVID M. GLANTZ: The Soviet airborne experience. Combat Studies Institute. U. S. Army Command and General Staff College. H. n. 1984.18.

16