Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Ejtőernyős leventekiképzés
Az 1941-es év folyamán 29 leventeoktató részesült ejtőernyős kiképzésben, hogy továbbadhassa tapasztalatát a leventéknek. A kiképzés „Magyar- ország egyik repülőterén folyt le.". Az előkészítő részben reggelente tornával kezdték a napot, majd ejtőernyő hajtogatás következett. Ezután különböző szereken gyakorlatoztak - rúd- és kötélmászás, nyújtó, korlát, asztalugrások - végül ugróállványokról ugrottak. A gyakorlatok végét az ejtőállvány zárta. Természetesen részesültek szoktatórepülésben is. Leszállás után még rövid hasizomgyakorlatot végeztek, majd kézi- vagy kosárlabdajáték zárta a napot.172 A haderőn kívüli előképzés célja a szűrés volt, hogy kiválogassa a testileg vagy lelkileg arra nem alkalmasokat a jelentkezők közül. A különböző talaj gyakorlatok mellett - melyek elemei a honvéd ejtőernyős kiképzéshez hasonlóak voltak - nagy szerepek kapott a különböző fegyver nélküli harcmódok oktatása is.173 Az ejtőernyős előkészítő oktatás és előkészítő gyakorlatok a következőkből álltak: előkészítő testedzés - hangsúly a lábizmok erősítésén, előkészítő gyakorlatok a földet érésre, elméleti és gyakorlati kiképzés ejtőernyővel, fegyver- és lőszerismeret, tereptan, térképolvasás, műszaki alapkiképzés, zártrendű gyakorlatok, harckiképzés.174 Az ugrótorony mellett ugróponyvába is hajtottak végre a leventék ugrásokat. „Minden ugrótoronyhoz tartozik egy ugróponyva, ami nem egyéb, mint egy L-alakban kifeszített széles, erős ponyva, amelybe az ugró 10-30 méter magasból leugrik." A súrlódás következtében az ugró, mire a ponyva végéhez ért, lefékeződött.175 Pataky Géza százados elképzelése szerint a léggömbből végrehajtott gyakorló ugrások olcsón kivitelezhető és köztes kiképzési metódusokat jelentettek volna, ám ez a javaslat nem öltött testet.176 Az ejtőernyős előképzés végét, úgymond csúcspontját jelentette az ugrótoronyból való ejtőernyős ugrások gyakorlása a rákosi gyakorlótéren. Erre az ugrótoronynál végrehajtott ejtőernyős kiképzés 172 MINNAEH 1941. 7. 173 A Nemzeti Sportcsarnokban lezajlott cselgáncs bemutatón a kispesti ejtőernyős levente csapat (vezetőjük egy Nagyszebeni nevű, keresztnév és rendfokozat nélkül említett személy) szuronnyal rendelkező ellenség ellen mutatta be a cselgáncs előnyeit, http://archivl920-1944.mti. hu/Pages/PDFSearch.aspx?Pmd=l 2010.11.02. Magyar Távirati Iroda, sportkiadás, 1943. június 21., 11 óra 55 perc. 174 pATAKY 1942. 104-105. A kiképzés zöme egy 1941-es sajtó beszámoló szerint még csak a nagyobb városokban folyt. Ezekben a városokban ejtőernyős szakosztályokra felosztva tanulták az ejtőernyő-ismeretet, fegyver-ismeretet, térképtant és térképolvasást, valamint a műszaki ismereteket. Emellett testedző gyakorlatokat végeztek. Magyar Katonaújság 1941. 4. Pataky százados egy másik munkájában azt írta, hogy az előkészítő oktatás heti négy órát vett igénybe, valamint az „előkészítő lőoktatás kiegészítése" is az oktatás része volt. PATAKY 1941 .e. 6. 175 PATAKY 1942. 108. Rendkívül érdekes a Magyar Világhíradó 1005. része. Az 1943. májusi adásban látható, hogy az olasz ejtőernyősöket (feltehetőleg a Folgore hadosztály katonáit) ug- rótomyon képezték ki, és földet érésükre - alacsonyabb magasságból - ugyanúgy használták a ponyvát, ahogy azt Pataky százados leírta. 176 PATAKY 1942.109-110. 149
