Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Ejtőernyős leventekiképzés
szolgált, három hetes táborozás keretében.177 Akiképzés fejlődési lépcsőjének végén az ejtőernyős levente felvételt nyert a vitéz Bertalan Árpád 1. honvéd ejtőernyős-zászlóalj keretébe, ahol már igazi, repülőgépből végrehajtott ugrás várt rá. Az ejtőernyős leventék közül, aki meghatározott számú (az ejtőernyős toronyból végrehajtott négy) ugrást teljesített, megkapta az ejtőernyős levente jelvényt. Az ejtőernyős levente jelvények adományozásáról, kiosztott darabszámúkról nem áll rendelkezésre információ. A Magyar Szárnyak 1942. június 15-ei számának elején lévő ejtőernyős leventékről készült fényképen a hivatalos, honvéd ejtőernyős fémjelvényt viselték a levente jelvény helyett. Úgy tűnik a jelvények viselésének nem volt hivatalosan lefektetett szabályzata, illetve elképzelhető, hogy nem állt rendelkezésre elegendő levente jelvény. Fokozza az ejtőernyős levente jelvény viselése körüli bizonytalanságot, hogy egyes esetekben a magyar királyi honvéd ejtőernyős zászlóaljnál is rendszeresített jelvényt viseltek egyes leventék. Emellett létezett külön ejtőernyős levente jelvény is, amely formája nagy vonalakban a honvéd jelvényt követi, kisebb méretű koponyával, valamint alatta egy „L" betűvel tűzzománc pajzsban. Még egy egyszerűbb ejtőernyős-levente jelvény változat is ismert, mely pajzsból, benne a levente „L" betű szimbólumából, fölötte ejtőernyőből, valamint kétoldalt stilizált szárnyakból állt. Elképzelhető, hogy ezt a jelvényt az ejtőernyős leventeoktatók viselték.178 Az ejtőernyős leventeképzés alapja: az ejtőernyős ugrótorony 1936-ban születtek az első iratok az ugrótoronnyal kapcsolatban.179 A Légügyi Hivatal 1936. szeptember 24-ei, a Honvéd Vezérkar főnökének180 szóló feliratában az ugrótorony felépítését azzal indokolta, hogy az 1937/38. szervezési évben „oly földi alakulat (gránátosok),181 felállítását tervezi, amelynek ejtőernyő ugrásban való kiképzése az alakulat hivatásából kifolyóan alapvetően szükséges."182 Az ugrótorony gazdaságosságát azzal indokolták, hogy a kiképzés feltételeinek megteremtése mellett a repülőgéppel történő kiképzést csökkenteni tudná. 177 Magyar Katonaújság 1941. 4., PATAKY 1941.e. 6.1944-ben - az első és egyetlen végrehajtott nyári ugrókiképzést szolgáló tábor idején - 300 főnyi válogatott levente részesült az ugrótoronynál kiképzésben. MOLNÁR 1944. 6. Az első ejtőernyős leventetáborba 450 levente vonult be, közülük 358 lett alkalmas. Az alkalmatlanok legnagyobb része az első napok orvosi vizsgálatain esett ki. „A kiképzés egész tartama alatt a szolgálat sajátosságaival összefiiggő lényegesebb sérülést senki sem szenvedett a növendékek közül, noha mintegy 1300 ugrás történt, leszámítva a nem jegyzett kísérleti és próbaugrásokat." SZOLÁR 1943. 598. 178 Utóbbi jelvényről kép található: Magyar Katonaújság 1943.a. 7. 179 HL HM 1556/VI-l. oszt. ein. -1936. 180 1936 szeptemberében Rátz Jenő volt a Honvéd Vezérkar főnöke. 181 A gránátos tanfolyam megszervezésére - és néhány, repülőgéppel végrehajtott kirakásra - sor került 1936-ban, bár magát a tanfolyamot még abban az évben megszüntették. 182 HL HM 1556/VI-l. oszt. ein. -1936. 150
