Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Ejtőernyős leventekiképzés
főhadnagyot Budapestre helyezték (1940-ben - a szerző) a légierők parancsnokságának állományába. Ő irányította ezután az ejtőernyős-levente kiképzést. Erre a célra Csepelen épült egy 60 m magas ugrótorony, amiből teljesen biztonságos körülmények között ugorhattak a bátrak sportját kedvelő fiatalok. Ez lett volna az utánpótlás bázisa, amitől ezt reméltük, hogy az ejtőernyős szolgálatra jelentkezőknek nem fog a jövőben több mint a fele az ugrás előtt visszalépni."168 Az ejtőernyős előképzésre a fiatalok önként jelentkezéssel kerülhettek be. A jelentkezők kiképzése 15-16. életévükben kezdődött és két-három évig tartott, ezután 18-19 évesen kerülhetett az ejtőernyős jelölt korengedélyes169 az ejtőernyős csapathoz. Az orvosi vizsgálat után az arra alkalmasakat ejtőernyős csoportokba osztották be, és heti két-három alkalommal tartották kiképzésüket, ügyelve arra, hogy ne hátráltassák a fiatalokat tanulmányaikban, vagy egyéb foglalatosságokban. Az előképzés a következő részekből tevődött össze: előkészítő oktatás és gyakorlatok, kiképzés az ugrótoronynál, különleges gyakorlatok.170 Az oktatást a diákok (ifjak) leventekörzetekben kapták, ejtőernyős oktatóktól, akik többnyire leszerelt ejtőernyősök voltak. Pataky Géza százados elképzelése az előképzés időtartalmáról helytálló lehetet, hiszen ha vitéz Béldy Alajos altábornagy naplójában foglaltakat vesz- szük alapul - hogy az ejtőernyős leventeképzés 1941-ben kezdődött - akkor a 2-3 éves képzés után 1943/44-re kerülhettek ki az első kiképzett ejtőernyős leventék. Ezt támaszthatja alá vitéz Béldy Alajos altábornagy bejegyzése az 1943. I. 1-től 1943. V. 15-ig terjedő időszakból: „Az ejtőernyős kiképzésre vonatkozólag jelentette az Országos Vezető, hogy jelenleg 36 ejtőernyős leventecsapat működik, csapatonként 30-60 leventével. Az októberi bevonulások alkalmával előreláthatólag 450-500 előképzett eje. leventét tud a leventeintézmény a honvédség rendelkezésére bocsátani. 1943. év nyarán leventeoktató és ifjúvezetőképző tanfolyamok lesznek Pápán."171 168 SZOKOLAY é. n. 49-50. Az ugrótorony magassága, valamint felépítésének helyszíne pontatlan volt (lásd az ejtőernyős ugrótorony építése című részt). Pataky Géza százados budapesti áthelyezéséről személyi gyűjtőjében nem található információ. HL Központi Irattár, 13806 sz. okmánygyűjtő. 169 Korengedélyes: a Magyar Királyi Honvédségben a hadkötelezettség korhatára 21 év volt, ezért kellett az ennél fiatalabbaknak korengedélyes kérvényért jelentkezni a katonai szolgálat korábbi megkezdésére. Ehhez a szülőktől írásos beleegyezést is be kellett szerezni. A haderőn kívüli előképzés rendes ideje két év, a rövidített idő egy év volt. Jelentkezhetett minden 17. életévét már betöltött, de 20. életévét még nem betöltött fiatal. A17 és 19 év közöttiek, mint korengedélyesek, a 20 évesek egy év múlva, mint sorkötelesek, kerülhettek az ejtőernyős csapatokhoz. Magyar Katonaújság 1941. 4. no patAKY 1942.103-104. Pataky százados egy másik cikkében az önkéntes leventék életkorát 17-19 év közé tette. Az előkészítő oktatás helye a százados szerint csak a nagyobb városokban folyt, az ugrótorony gyakorlatok pedig egy három hetes összevont táborozásból álltak, amikor „összegyűjtik az összes ejtőernyős csapatokat a Budapest környékén felállított ugrótoronynál". PATAKY 1941.e. 6. 171 BLASSZAUER 2002. 236. 148
