Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

I. Elmélet, előtörténet - A katonai ejtőernyőzés kialakulása

A magyar ejtőernyősök kiképzésével kapcsolatos iratok szintén tartalmaztak utalásokat a német ejtőernyősökkel kapcsolatosan:

„Ezúttal nyomatékosan felhívom a figyelmet az eje. szolgálat rendkívüli fontosságára, amit a közelmúltban lefolyt hadjáratokból a hadsereg, de különösen a tisztikar ma már kiértékelhetett."32

A külföldi információk beszerzésének hiánya - egyes források szerint - gondokat okozott a szervezés során:

„A további kiépítés szempontjából veszteségnek kell minősítenünk, hogy külföldi tapasztalatoknak helyszíni megszerzése nem vált lehetővé."33

Vitéz Szentnémedy Ferenc34 százados bepillantást nyerhetett olyan, bizalmas német dokumentumokba, melyek a német ejtőernyős csapatnemről tartalmaztak addig elérhetetlen információkat. Állítása szerint „baráti kapcsolatai révén" olyan iratokat tanulmányozhatott, melyek a nyugati arcvonalon szerzett tapasztalatok alapján készültek és 1940 őszén kerültek kiadásra. Erre a német 4. légiflotta parancsnoksághoz összekötő tisztként történt vezénylése alkalmával, Bécsben volt lehetősége.35

Ismertetőjében kiemelte, hogy az ejtőernyősök század, zászlóalj és ezred kötelékben tiszta gyalogsági köteléket képviselnek; egyes alegységeik utászkiképzést kaptak. A XI. repülő hadtest, mint különleges repülő hadtest, ösz- szevontán tartalmazta az ejtőernyős és légi gyalogsági egységeket, valamint rendelkezett hadosztály közvetlen alakulatokkal. Haditechnikai újításként

b./ páncélos seregtestek utász alakulataira, c.l gyors seregtestek utász alakulataira Igk., kp., pc. jmü.l, dü ejtőernyős utász alakulatokra, e.lvh.lködlalakulatokra, f./speciális mü. alakulatokra, mint pl.mozgó mühelyszakaszok, villamos alakulatok. [...] 14. Az ejtőernyős utász alakulatoknál milyen mü.anyag volt? Mi az ejtőernyős katona mü.felszerelése? [...] 17. Az ejtőernyős alakulatok szervezetéről, alkalmazási elveiről és a velük szerzett tapasztalatokról tájékoztatást kérünk." HL VKF 661/hdm. csf. ein. oszt. -1940.

32 HL VKF 101.434/eln. 5. vkf. -1940. sz.

33 HL VKF 3133/eln. 1. oszt. -1940. sz., valamint „/Tapasztalatszerzés tekintetében nagy hátrány, hogy a Kik.oszt-nak az eje. szd. pk. külföldi kiküldetésére vonatkozó javaslata nem valósulhatott meg./" HL VKF 3282/ 1. oszt. ein. -1940. Sajnos az irat nem említi, hogy melyik európai államba tervezték kiküldeni a századparancsnokot, ám a csapatnem rejtett jellege miatt csak a „baráti" államok jöhettek szóba, mint a Német Birodalom, vagy Olaszország. Mivel azonban az Olasz Királyság ejtőernyős egysége nem rendelkezett olyan szintű tapasztalattal a fejlesztés és alkalmazás terén, mint a németek, így leszűkíthető - a korabeli katonai szakirodalom és levéltári források alapján - Németországra.

34 Vitéz Szentnémedy Ferenc (Wilwerth) (1896, Orsóvá -halálának helye, ideje nem ismert). 1914. 08. 01-től a császári és királyi 5. gyalogezrednél, majd 1917 júliusától repülő megfigyelőként, később pilótaként szolgált. 1923-1925 között végezte el a Hadiakadémiát. 1927. 09. 01.-1928. 10. 01. között a Légügyi Hivatal osztályvezetőjévé nevezték ki. 1934. 07. 01.-1938. 09. 01. között a Légügyi Hivatal vezérkari osztályvezetője, illetve vezérkari főnök. 1940. 09. 01.-1941. 08. 01. között a Légierő Parancsnokság beoszttott törzstisztjeként szolgált, majd 1941. 08. 01.-1942.12. 01. között a Honvédelmi Minisztérium IV. csoportfőnöke volt. 1943. 04. 01.-én nyugdíjazták. 1944. 12. 26.-1948. 06.17. között szovjet hadifogságban volt. SZAKÁLY 2003. 328.

35 HL VKF 5312/1. vkf. oszt. ein. -1941.

14