Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Az ejtőernyős ugrókiképzés folyamata, részei
majd július 13. és szeptember 24. között ugyancsak 30-30 fős csoportokban, háromhetes turnusban, katonai repülőtéren, ejtőemyőugrásban kapnának kiképzést. Megoldást kerestek a többletköltségek leszorítására is. A szoktató repüléseket úgy tervezték végrehajtani, hogy a turnus 30 karpaszományosát a Légügyi Hivatal által megadandó repülőterekre elosztva vezényelték volna /3-5 főt egy helyre/, és ott az egyébként folyó repüléseknél, mint utas (megfigyelő) repültek volna. „Az ejtőemyőugrásban való kiképzés külön repüléseket igényel, így ennek költségei külön beállítandók volnának."8S Mint az később kiderült, ebből csak a tanfolyam valósult meg: a karpaszo- mányosokat nem vezényelték több repülőtérre, és a tanfolyam is csak Szombathelyen zajlott. Egyes információk szerint két helyen zajlott a kiképzés: Pápán, illetve Szombathelyen, bár előbbiről nincs információ.88 89 Két, egykori résztvevő visszaemlékezése árnyalhatja a dokumentum által megadottakat. Dr. Csongor Győző 1938 nyarán, 19 önkéntes társával együtt vett részt a tanfolyamon.90 Dr. Csongort a gyorsított tiszti vizsga letétele után vezényelték Háros-szigetre.91 Itt a Honvéd Vezérkar főnöke 5., majd 2. osztályának vezetésével működött „testnevelési szaktanfolyam" elnevezéssel egy olyan kiképzés, melynek célja az volt, hogy „a magyar hadsereg tartalékos állományából különleges képesítésű, magasabb szintű katonai ismeretek birtokában (modern fegyverek használatának elsajátítása, idegen nyelv alapfokú ismerete stb.) különböző fegyver nemekbeni jártasság mellett különféle katonai teljesítmények elérésére alkalmas egyéneket nyerjenek."92 Részt vettek vezérkari tisztek által tartott oktató előadásokon, meg kellett tanulniuk a különböző fegyverek kezelését, harcgázok elleni védekezésre való felkészülést, védelmet, az ejtőernyőugrást, rövidhullámú adást-vevést, rejtjelzést, gépkocsik vezetését, a híradás különböző fokozatait. Emellett kerékpárral tettek meg nagyobb távokat, rohamcsó88 HL VKF 2548/1. oszt. ein. -1938. 89 „Éje. kiképzést eddig az országban két helyen végeztek. Az egyiket Pápán, s ezt követően a másikat Szombathelyen. A feszült felvidéki helyzetre tekintettel állították fel ezt a két tanfolyamot a későbbi alkalmazás reményében. Önként jelentkezett karp.-ok voltak az ugrók. Pár hetes, nagyon hiányos kiképzést kaptak. Első és legnagyobb hiba mindkét helyen az volt, hogy nem állt rendelkezésre szakképzett oktató. Úgy Telbisz Imre fhdgy. Szombathelyen, mind Mészöly fhdgy. Pápán mindent megtettek, hogy az igen sűrűn előforduló baleseteket elkerüljék. Sajnos, ez nem sikerült! Alig jutottak túl a kezdeteken, mikor az igen gyakori balesetek miatt mindkét tanfolyamot beszüntették." MAKRAY é. n. 3. 90 CSONGOR 1997.182. A hallgatókat a 7 vegyesdandár területén működő tartalékos tiszti iskolák hallgatói közül válogatták ki. Nem hivatásos tisztek, hanem tartalékos tisztjelöltek voltak. Dr. Bonhardt Attila ezredes írásbeli közlése. 2011.11. 07. 91 Háros-sziget: Budapesten, Budafok-Háros vasútállomás mellett található terület, а XXII. kerületben, közel 30 hektáron fekvő laktanyával. Az 1911-es folyamszabályozás óta csak félszigetet a Magyar Királyi Honvédség már 1928 óta használta. A Háros-sziget a budapesti m. kir. „Bornemissza Gergely" 1. honv. utászzászlóalj kiképzőbázisa volt. Robbantási és vízi jártassági gyakorlatok céljából vezényelték oda a Testnevelési Szaktanfolyam hallgatóit. Dr. Bonhardt Attila ezredes írásbeli közlése. 2012. 05.11. 92 CSONGOR 1997.182. 130
