Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Az ejtőernyős ugrókiképzés folyamata, részei
nakkal utaztak Paksig, majd onnan vissza. Várpalota környékén, hadgyakorlaton vettek részt és megismerkedtek a korszerű harckocsikkal, a gyalogsági ágyú alkalmazásával. A kiképzés fő részét azonban az ejtőernyős ugrás és az arra való felkészülés jelentette. Az első héten megtanulták az ernyők helyes hajtogatását, majd az első napokban szoktató repüléseken vettek részt. A Szombathelyen állomásozó, légi forgalomban résztvevő repülőgépeken - Caproni Ca-101/3m, Junkers Ju-86, Messerschmitt Bf 108, Bücker Bü 131 - szokhatták a repülés érzését. Az ugrásgyakorlatokat naponta végezték - ugrótorony és egyéb kiképző eszköz hiányában - a földön, 5-7 méteres szalmakazlak tetejéről. Kiképzőik legfontosabbnak ugyanis a földet érést tartották, mert a legtöbb baleset így következett be. Szeptember 12-én hajtotta végre dr. Csongor első ugrását egy Caproniból, 800 méterről, bekötött ernyővel. Az első 6 fő ugrását Czékus Ferenc százados, pilóta vezette.93 94 A harmadik ugrást már önkioldóval, angol típusú, „Irvin" ernyővel végezte, 2000 m magasságból. Balesetről dr. Csongornak nem volt tudomása, csak kettős ernyővel történő földre érkezésről, ahol a főernyő későn és rosszul nyílt, így az ugró nyitotta mentőernyőjét és az időközben teljesen kibomló főernyővel együtt ért földet. Szerencséje volt személyesen találkozni vitéz Bertalan Árpád századossal is. Sajnos a szoktató repüléseken és egyéb körülmények miatt kihulló jelöltekről nincs pontos információ. A másik visszaemlékezés első kézből, egy honvéd ejtőernyőstől, vitéz Ladányi Domonkostól, egykori m. kir. főhadnagytól származik. A tanfolyamon, visszaemlékezése szerint összesen 28-an vettek részt. Parancsnokuk Kovács Ferenc árkász (vagy utász) hadnagy volt, ő oktatta a robbantást, az ellenséges területen való viselkedést és feladatvégrehajtást pedig Stefán Valér vezérkari százados. A nagy hatótávolságú, rövidhullámú rádiózást nem mindig ugyanaz a személy. Lőkiképzés nem volt, mindenkinek saját magának kellett elérnie a megfelelő céllövő szintet. Rendelkezésükre álltak cseh és román pisztolyok és annyi töltény szabadon, amennyit éppen a célbalövésre esetenként fel akart használni. Az autó- és motorkerékpár vezetés és egyébb jármüvek szükségszerű használatának ismerete is fontos volt: motorcsónak, gőzmozdony, villamos, repülőgép. Az ejtőernyős kiképzésekről a következőket nyilatkozta. „Mielőttünk történt eje. kiképzésről nem tudok. Ha lett volna, akkor a Fővezérség9* és a Hadügyminisztérium nem kért volna tapasztalatokat, vagy utasítást az eje. ugrásokhoz a németektől, akiknek akkor már voltak eje. alakulatai. Azonban többszöri kérésre még csak nem is feleltek. Magyarországon viszont még repülök sem ismertek senkit, aki kényszerből, életmentésre kiugrott volna a repülőgépéből. Kétségtelen, hogy a Honvédség kérésére, mi 28-an kísérleteztük ki először és írtuk fel 93 CSONGOR 1997. 183. 94 Fővezérség: A Fővezérség a Hadügyminisztérium kötelékéből kivált önálló parancsnokságként működött. Feladata a hadsereg szervezésével, alkalmazásával és az esetleges hadműveletekkel kapcsolatos tevékenység irányítása volt. 131
