Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Az ejtőernyős ugrókiképzés folyamata, részei

A landolás után a gránátos osztag a leszállási zónától távol elrejtőzött volna, majd az éjjeli sötétséget felhasználva közelítette volna meg célpontját.82

1936-ban, a gránátos tanfolyamok megalakításánál sor került repülőkkel együttműködő szállítási és kirakási gyakorlat végrehajtására, melyhez a szükséges gépállományt a Légügyi Hivatalnak kellett biztosítania.83 Ez a rendelet két évvel megelőzte a magyar ejtőernyős csapatok felállítását. Itt azonban csak légi szállítású, ún. légideszant rohamcsapatok szintjén hajtottak végre gyakorlatokat a gránátos csapatok és nem került sor ejtőernyős ugrásra. A tanfolyamról szóló beszámoló sikeres repülő szállítási gyakorlatokat említett, melynek során egyes gránátos, golyószórós rajokat sikerrel tettek le az ellenséges vonal mögött, hogy az ellenséget hátulról rohanják le.84

Habár a tanfolyamot 1936. szeptember 7-vel megszüntették, a szabotázsbevetésekre történő felkészítés a gránátos egységek feloszlatásával nem szorult háttérbe. Jó példa erre a HM 18.000. 1/a. -1938. rendelethez kapcsolódó hadrendi táblázata. Ebben az ejtőernyősszázad szakaszai (három szakasz) egyenként három robbantó és gyújtó rajjal rendelkeztek, melyek kiképzési feladatkörükből adódóan alkalmasak lehettek szabotázs műveletek végrehajtására. 1939-ben, az ejtőernyősszázad 10 havi kiképzésének eredményében ugyancsak említik a kiképzési módok között a robbantási gyakorlatokat.85 Az ejtőemyősszázad állomáshelyének megállapításánál a helyszín kijelölését is a különleges kiképzés szempontjának rendelték alá.86

A Testnevelési Szaktanfolyam, ahogy azt az 1938-as, vezérkar főnöki kiképzési irányelvekhez kapcsolódó javaslatban említették, volt az első próbálkozás a magyar katonai ejtőernyőzés gyakorlati alapjainak megteremtésére.87 A Honvéd Vezérkar főnöke (vkf) 5. osztályának (amelynek feladata a fegyvernemek gyakorlati szabályzatainak és a különböző szolgálati ágak harctéri vonatkozású utasításainak szerkesztése) javaslatot tett a testnevelési szaktanfolyammal kapcsolatosan alkalmazkodva a vezérkar képzési irányelveihez. 92 karpaszományos részvételével, 1938. július 11. és augusztus 13. között tervezték végrehajtani. Kéthetenként, ismétlődő 30-30 főnyi csoportokban „a katonai repülőtereken" először szoktató repülésben vettek volna részt,

82 A forrás hivatkozott a támadó csapatokkal való kommunikációs nehézségekre - a hatékony hírközlés hiányára - ám ha ezt megoldják, akkor érdemes a csapatok bevetésének kockázatát vállalni. HL VKF 2303/VI.-1. oszt. ein. -1937.

83 HL VKF 1184/1. oszt. ein. -1936. A Légügyi Hivatalt, mint fedőszervet, a Kereskedelmi Minisztériumon belül állították fel, feladata a légierő fejlesztése volt.

84 HL VKF 1367/1. oszt. ein. -1936.

85 „A szoktató repüléseken és az ugrásokon kívül az eje. keret gyalogsági lőkik-ben, robbantási kik-ben, gk. vez-ben és főleg térképolvasásban lett kiképezve." HL VKF 4415/1. oszt. ein. -1939.

86 Az ejtőemyősszázad kiképzésének nagyobb része földi, és: „és hivatásának megfelelően főleg robbantó, szabotázs és rohamkiképzésszerü, amihez megfelelő terület kell." HL VKF 3177/1. oszt. ein. -1938.

87 HL VKF 2548/1. oszt. ein. -1938.

129