Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Az ejtőernyős ugrókiképzés folyamata, részei
Ő rögzíti a kioldó kötelek végeit a gép egy bizonyos pontján, majd mikor a gép az ugrató hely fölé ér: int és az ugrók az elrendezett sorrendben kiugranak. Ilyen ugrási módnál az ernyők önműködően nyilának. Két ilyen ugrás után következik az úgynevezett időzített ugrás, ahol már az ugrónak magának kell nyitnia. Az ugrókat ilyenkor is beosztják és az oktató, vagy a pk. intésére ugranak egymás után."29 A gépbe történő beszállás sorrendjére az ejtőernyősök eltérő módon látták és emlékeztek vissza: „A gépbe való beszállás a kiugrás fordított sorrendjében történik. Az oktató megvizsgálja a kioldó köteleket, nincsen-e azokon valahol kopás vagy szakadás és saját kezűleg erősíti meg azokat a gépen. [...] Az oktató természetesen maga is felszáll a géppel és vezeti az ugrást. A kiugrás pillanatát úgy választja meg, hogy az ugró a már előre kiszemelt puhatalajú területre essen. A kiugrás helyét még a földön, az ugrómagasság és a szélsebesség alapján állapítja meg. Mikor a gép a kijelölt hely főié ér, a pilóta leveszi a gázt, hogy a gép sebessége, annak lebegési sebességére csökkenjen, az oktató megadja a jelt és az ugrók egymás után, szorosan a testhez zárt kézzel kilépnek az ajtón, háttal a menetiránynak."30 Az ugrató tisztnek fontos feladata volt: ejtőernyős ugrásban tapasztaltként ellenőrizte az újoncokat és megfigyelte, hogy ki viselte nehezen az ugrás előtti várakozás izgalmát. Igyekezett kiszűrni azokat, akik esetleg megtagadhatták az ugrást, különböző okokból, legtöbbször az ismeretlentől való félelem miatt. A földön, még a gépbe történő beszállás előtt ellenőrizte az ugrók felszerelését, valamint meghatározta az ugrási sorrendet, név szerint, hogy ki hányadiknak ugrik. A kiugrást úgy jelezte, hogy többször a földre mutatott. Az ugrási sorrendet következőképp határozta meg: a legutoljára kiugró szállt be legelsőnek, hátrament, az első szállt be legutolsónak és megállt a gépajtóban.31 Egyes visszaemlékezők szerint - néhány ugrató tiszt - alkalomszerűen ennél drasztikusabb kiképzési módszereket is használt.32 Kiugrás a gépből Az ejtőernyős újonc első négy ugrásából kettő-három kényszerkioldással történik; a negyedik ugrásnál már saját kérésre, az ugrató tiszt döntésére bízva, már kézi kioldással is ugorhatott.33 „Kabinos gépből való kiugrásnál az ugró megindul az ajtó felé és lépését úgy számítja ki, hogy az egyik lába a küszöbön legyen. 29 KINCSES 1942.45^6. 30 SZOKOLAY 1939.137-138. 31 PATAKY 1942.C. 128. A kiugrási hely és idő kézzel történő jelzése a Caproni Ca-101/3m-re vonatkozhatott, mivel a másik két rendszeresített típus el volt látva jelzőkürttel (Bosch-kürttel). 32 „Oktató fogta a derékszíját és időnként kinyomogatott bennünket". HL Tanulmányok és visszaemlékezések gyűjteménye. 2904. sz. Marosújvári Géza - ejtőernyős szolgálatom emlékei (1941 -1945), 19. 33 MOHOS 1939. 47. Ezt megerősíti Szalay János őrmester cikke is. SZALAY 1941. 21. Az első 3-4 ugrás mindig kényszerkioldással történik, a negyedik-ötödik ugrásnál már nem félt annyira az újonc, és vissza tudott emlékezni az oktatásra. PATAKY 1941.a. 405. 118
