Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Az ejtőernyős ugrókiképzés folyamata, részei
tett cikkében már 4 részre bontotta a kiképzés folyamatait: a) egyszerű gyakorlatokra, b) különleges gyakorlatokra, c) ejtőernyő ismeretre, elméletileg és gyakorlatilag, d) szoktató repülésekre. A repülőgép zaj és „szagok" mellett a szoktató repülések hozzájárultak a magasságbecslés kialakulásához, javulásához, mivel horizontális helyett vertikális volt a nézőpont.16 Szoktató repüléseken már a kísérleti keret tisztjei is átestek. 1938 augusztusában, Szombathelyen, a kísérleti keret tagjai 2-3 napon át szoktató repüléseken vettek részt, különböző típusú gépeken, hogy megszokják a repülést. 1940 nyarán az önként jelentkező tiszteket Budapestre, a Repülő Orvosi Vizsgáló Intézetbe Ca-101 típusú repülőgéppel szállították fel, egybekötve a vizsgálatot a szoktató repüléssel.17 Makray Ferenc, volt ejtőernyős százados, visszaemlékezésében megemlítette az esetet. „Egy tiszt sem ült azelőtt repgépen. Első volt tehát, hogy elkezdjék a szoktatórepüléseket, hogy minél előbb elkezdhessék az ugrásokat, és minél előbb képezzék ki saját magukat, (kiemelés a szerzőtől) 26-án (1938. augusztus 26.) már gépben volt minden tiszt. Előre látható volt, hogy kifogástalanul bírta mindegyik"18 A kezdetek során is ugyanúgy előfeltételként szerepelt a szoktató repülés az ugrások előtt, mint a későbbi kiképzések során, mikor az állomány először század, majd zászlóalj méretűre növekedett.19 16 PATAKY 1941 .b. 368., valamint PATAKY 1942.C. 69. 17 SZOKOLAY é. n. 3., 46. 18 MAKRAY é. n. 3-4. Nem volt könnyű megszerezni a kellő repülőgépes tapasztalatot, ezért a szoktató repüléseket a szombathelyi repülőtéren megtalálható legkülönbözőbb típusokon végezte a keret. „Ha volt hely valamelyik felszálló gépen, mint a hiénák csaptunk rá, hogy saját érdekünkben egy kicsit repülhessünk." MAKRAY é. n. 7. Akülönböző repülőgépeken történt repülést támasztja alá Szokolay Tamás, volt ejtőernyős százados visszaemlékezése is. Őt pilótája, Telbisz Imre egy kétüléses Bücker Jungmann repülőgéppel háton repülve vitte Szombathelyről Pápára és vissza. Ugyancsak Szokolay, volt ejtőernyős százados említi, hogy az előkészítő gyakorlatok közben sokat repültek az emberekkel, hogy „szokják a levegőt". SZOKOLAY é. n. 4., 37. 19 Pataky Géza főhadnagy, az ejtőernyős csapatokhoz történt jelentkezése után, szoktató repüléseket végezett, mielőtt az ejtőernyős ugrásra sor került volna. PATAKY 1942.a. 13. A kiképzési sorrend a következő volt: „Miután az újonc-ejtőernyős a megfelelő testedzésen átesett és az előírt szoktató-repüléseken a repülést megszokta, kezdődik az ejtőernyővel való ugrás." KINCSES 1942. 44. A gépből való ugrás előtt a növendékeknek 8-10 repülőórája kellett, hogy legyen, azon a géptípuson és olyan magasságon, ahonnan az ugrásokat végrehajtják. Az oktató ezek során tudta megállapítani, hogy a növendékek bírják-e a gyors magasságváltozásokat. Ezek a szoktató repülések még az előkészítő gyakorlatok ideje alatt történtek. SZOKOLAY 1939. 136-137. A gyakorlatok közben a jelentkezők szoktató repüléseket végeztek és egy-két ugrást végignéztek, melyeket a már kiképzett ejtőernyősök hajtottak végre. A repülések alatt megtanulták a gépben való viselkedést, a magasság becslést és „hozzászoktatják magukat a kiugrás gondolatához, ami nem is olyan nehéz, mert hiszen azzal az elhatározással jelentkeztek, hogy ejtőernyővel fognak ugrani." MAKRAY 1939.148. 115
