Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Az ejtőernyős ugrókiképzés folyamata, részei
III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség EJTŐERNYŐS-ZÁSZLÓALJÁBAN1 Az ejtőernyős ugrókiképzés folyamata, részei A teljes kiképzési folyamat részeit alkották az egyszerű és különleges talajgyakorlatok, melyek felkészítették és megedzették az ugró szervezetét az ejtőernyős ugrásra. Ezt követte az ejtőernyő-ismeret elméleti része, majd az ejtőernyő-hajtogatás elsajátítása. Végül a szoktató repülés hozzászoktatta az újoncokat a repülés élményéhez, illetve megismerkedtek a későbbi ugrások során alkalmazandó gép szerkezetével, a rendelkezésre álló térrel. A végső kiképzési szakasz pedig az ejtőernyős ugrás végrehajtása volt, mely után (négy ugrást kellett végrehajtani hivatalosan: kettőt bekötve, kettőnél az ugrónak lehetősége volt kézi kioldással ugrani) a jelölt teljes rangú tagja lett az ejtőernyős csapatoknak és megkapta az ejtőernyős ugrójelvényt.2 (11. kép) A következő részekből állt az ejtőernyős kiképzés. Előkészítő gyakorlatok: egyszerű gyakorlatok, különleges gyakorlatok, szoktató repülés, ejtőernyő1 Az ejtőernyős csapatnem hivatalos elnevezése 1938 és 1945 között többször változott a bővítések, valamint hivatalos névváltoztatások miatt. 1938 és 1940 között „M. kir. honvéd ejtőernyős század" megnevezéssel létezett. Az 1941. évi, április 12-én végrehajtott ejtőernyős bevetés során, a felszállás után - feltehetőleg műszaki hiba miatt - lezuhanó gépben, vitéz Bertalan Árpád, 17 ejtőernyős és a gép háromfős személyzete hősi halált halt. A kormányzó a Honvédségi Közlöny (Szabályrendeletek) kiadott, 31.528/Elnöki oszt. -1941. számú körrendeletében elrendelte, hogy a zászlóalj a „vitéz Bertalan Árpád" 1. honvéd ejtőernyős zászlóalj nevet viselje, mintegy tisztelegve elhunyt parancsnoka előtt. Honvédségi Közlöny (Szabályrendeletek) 1941. május 27., 299.1944-ben, a Szent László hadosztály felállításával (1944. október. 12.), ezred szintre bővítették az ejtőernyős-zászlóaljat. A Hadtörténelmi Levéltár repülő alakulatok között szereplő ejtőernyős iratanyagában található dokumentumon - mely a hadikitüntetésre 1944. X. 21-én javaslatba hozott legénység névsorát tartalmazza - az- ejtőernyős ezred megnevezése a következőképp szerepel: „M. kir. vitéz Bertalan Árpád 1. honvéd ejtőernyős vadász ezred". 2 A m. kir. honvéd ejtőernyős csapatnemnél 2 típusú ún. teljesítmény jelvény létezett. A kisebbik, babérkoszorú nélküli változatot 4 sikeres ugrás után kapta a honvéd, tiszteknek hímzett, közlegényeknek fém változatban. 25 ugrás teljesítése után pedig a mesterugró jelvényt kapta az ejtőernyős, ennek egy típusú változata létezett a közlegények és a tisztek számára is. Az ejtőernyős jelvényekről részletesebben SALLAY 2009., Ejtőernyős ügyességi és csapatjelvények Magyarországon 1939-1945. In: Numizmatikai Közlöny. СП-СШ. évfolyam (2003-2004). Budapest 2004.131-139. Magyar ejtőernyős ügyességi jelvények adományozása német tiszteknek 1941-ben. Az Érem 2005/2. 26-29. 111
