Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Vitorlázórepülő-kiképzés, bevetési koncepciók
Maga az ernyő kialakításában nem hasonlított a korabeli típusokra; nem azok másolata, hanem saját fejlesztés volt. A kupola lapos kialakítása, valamint a fékernyő (segédernyő) használata mind új elem volt.361 A német RZ- ernyőknél nem voltak hasonló jellegzetességek, mivel azokat eleve bekötött, kis magasságban végrehajtott ugrásokra tervezték, ezért a kupola formája is más volt és nem rendelkezett segédernyővel. A H-39. M. típusú ernyő kényszer- és kézi kioldású volt.362 Az ernyő részletes ismertetőjében részletesen kitértek a maximális repülési sebességre és az annak megfelelően alkalmazható nyitási módokra. A magyar ernyő lehetővé tette - a némethez hasonlóan - az alacsony nyitási magasságot bekötött kioldással. Utóbbi nyitási módnál kiemelték, hogy gyakorlóugrások során lehetőleg 200 m alatt ne hajtsanak végre ugrást. Ezt az ernyő nyitási idejével és a zuhanó emberi test által megtett út távolságával indokolták.363 Az első Hehs-ernyők 1939 nyarán kerültek először az ejtőernyősökhöz.364 A Repülő Kísérleti Intézet 1939-ből származó felterjesztéséből ismerhetjük, hogy a m. kir. Honvéd Központi Repülő Javító Műhely és Raktár új típusú ejtőernyőket kísérletezett ki. Ez volt az első hivatalos irat, mely konkrétan megemlítette az új ernyőt és annak változatait.365 A Magyar Királyi Székesfehérvári 4. Önálló Repgépjavító Üzemben végezték az 1930-as években az ejtőernyő-javításokat, majd a Hehs-féle ejtőernyők gyártását is.366 A következő adattöredék 1940-ből származik, mely szerint az ejtőernyősök ekkor egy századra való ejtőernyővel rendelkeztek.367 A székesfehérvári üzem mellett még egy másik cég gyártott magyar ejtőernyőket nagyobb darabszámban: Benyáts Emil harisnyagyára.368 A Központi Repülő Javító Műhely által felterjesztett költségjegyzék szerint a Benyáts gyár által készített ejtőernyők Az ejtőernyők kezelésével foglalkozó típuskönyv a Hehs-ejtőernyő négy típusát sorolja fel a következő rövidítéssel: Hehs-féle 39.M. hátejtőernyő, röviden: H.39.M.h., Hehs-féle 39.M. ülőej- tőemyő, röviden: H.39.M.Ü., Hehs-féle 39.M. beakasztható ejtőernyő, röviden: H.39.M.b., Hehs- féle 39.M. kettős gyakorló ejtőernyő, röviden: H.39.M.gy. Ejtőernyők 1940. 3. 361 HEHS 1981. 27-29. 362 H-39. M. kettős gyakorló ejtőernyő főbb jellemzői: 24 cikkely, 12 zsinór, 50 cm átmérőjű nyílás, felülete 64 m2. Azsinórzat kb. 5 mm átmérőjű selyemből vagy lenből készült. PATAKY1942.53-58. 363 EJTŐERNYŐK 1940. 4. 364 „Erre az időre esik az első magyar ernyők leszállítása is." MAKRAY é. n. 26., ugyanakkor nem ismert a beérkezett ernyők száma. Szokolay Tamás, volt ejtőernyős százados ezt az időpontot június 17-ére tette, szintén ernyőszám nélkül. SZOKOLAY é. n. 28. 365 „Az ejtőernyők gyártását a Le.Pság. kisebb részben a székesfehérvári ejtőernyőüzemben, nagyobb részben pedig egy keresztény polgári cégnél tervezi." HL VKF 3607/1. oszt. ein. -1939. A forrás azonban nem említi a másik céget! 366 FARKAS-LAJTAI 1997. 63. 367 SZOKOLAY é. n. 42. 368 Az 1907, ben alapított vállalat székhelye Debrecenben, a Csapó utca 42. sz. alatt volt. A tulajdonos Benyáts Emil volt, pamut, gyapjú és műselyem anyagokat dolgoztak fel. 1940. április 15-én 3 értelmiségi és 39 munkás dolgozott az üzemben. Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára (továbbiakban: MNLHBML) XI. 34.1. d. 1938-1940. 108 '