Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Vitorlázórepülő-kiképzés, bevetési koncepciók
a magyar ernyőkkel az ugrók simábban érnek földet, mint a külföldiekkel.353 Az utolsó ugrás során Pataky hadnagy Salvator ernyője, mely még új volt, szétrobbant nyitáskor és csak a mentőernyő mentette meg életét.354 A bizottság a történteket látva egyértelműen a Hehs-ernyő mellett szavazott. A hátejtőernyőt Schwager János repülő őrnagy a helyszínen Fiat Cr-32-es repülőgépben próbálta ki. véleménye szerint a Salvator ejtőernyő kialakítása miatt jobban megfelelt a Fiat Cr-32-höz, mint a magyar. Ezért a Központi Repülő Javító Műhely és Raktár nem javasolta a gyártott ejtőernyőket a Fiat repülőgépekhez.355 Az ernyőket ez után elküldték több repülőegységnek, hogy próbálják ki és küldjék vissza javaslataikat, észrevételeiket. A csapatok összegezték az általuk kipróbált Hehs-emyőkről a legfontosabb tapasztalataikat. A csapatpróbát végző 2. repülő ezred a rendszeresített Caproni Ca-101/3m gépeken megfelelőnek tartotta a beakasztható ejtőernyőt a lövész és a rádiós, az ülőejtőernyőt - minimális átalakítással - a pilóta és megfigyelő számára. A Salvatornál alkalmasabbnak tartották, mely nem biztosított olyan fokú mozgási szabadságot, mint a magyar ernyő. A 2. ezred 3. könnyűbombázó százada Caproni Ca-310-es gépeken is kipróbálta az ernyőket. Kisebb módosításokkal - az öv túl vastag, kényelmetlen - alkalmasnak ítélte a hátejtőernyőt a pilóta és megfigyelő részére. A beakasztható ejtőernyőt a bombázó megfigyelője, lövésze és szerelője számára megfelelőnek, rendszeresítésre alkalmasnak tartották. Az ülőejtőemyő egyedül a Bp.14. gép pilótájának felelt volna meg, a háternyő alkalmassága miatt így nem javasolták. Mátyásföldön a Repülőgép Javítóüzem 1938. december 10-én már kipróbálta az ülő- és hátejtőernyőt, szétbontották és össze is hajtották azokat. Az ülőejtőernyőt repülés közben is kipróbálták, az idő elromlásával a hátejtőernyő próbájára nem került sor. Dobást sem hajtottak végre az ernyőkkel. A Fiat Cr-32-es és Focke-Wulf Fw-58-as gépekhez az ernyők megfeleltek. A bizottság javasolta, hogy ha megfelelő számú dobást sikerül végrehajtani és kifogástalanul működnek az ernyők, érdemesebb a magyar változatokat rendszeresíteni.356 1938. december 27-én a mátyásföldi Az ugrás 1000 m.magasságból történt és az összes ejtőernyők szabályszerűen kinyíltak. A legelső ugró a műhely által gyártott ejtőernyővel ugrott és ennek dacára ő ért le legutoljára, tehát ennek az ernyőnek volt a sülyedési sebessége a legkisebb, emellett a többiekhez viszonyítva a legnyugodtabban és legkisebb kilengéssel süllyedt. Vitéz Bertalan szds. a bizottságnak előadta, hogy már 21 ugrást végeztek a műhely ejtőernyőjével összehasonlítás képen az lrvinnel és a tapasztalat azt mutatta, hogy a műhely ernyőjének a leszállósebessége valamivel kisebb, mint az eddig ismert legjobb Irvin ejtőernyőjé. A felcsatolás módja gyorsabban és jobban végrehajtható, fóldetérésnél gyorsabban kapcsolható le." HL VKF 3607/1. oszt. ein. -1939. 353 Ez nem volt meglepő, hiszen a magyar ernyők ejtőernyősök által használt változatát speciálisan ejtőernyős ugrásra fejlesztették ki, míg a próba során használt többi ernyő első világháborús (Heinecke és Schröder), vagy háború után gyártott mentőernyő (Salvator, Irvin) volt. 354 SZOKOLAY é. n. 20-21. Pataky hadnagy 1939. január 31-én időzített ugrást hajtott végre, kb. 5-600 m zuhanás után nyitott, és a Salvator ejtőernyő legalább 10 szelete kiszakadt. MAKRAY é. n. 17. 355 HL VKF 3607/1. oszt. ein. -1939. 356 HL VKF 3607/1. oszt. ein. -1939. 106
