Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Vitorlázórepülő-kiképzés, bevetési koncepciók
csak annyit engedélyeztek volna, hogy az egyébként sem olcsó ejtőernyők gyártását és javítását a külföldi, honos cégnél kellett volna végeztetnie a magyar királyi Honvédségnek. Ez függőséget jelentett volna, amelyet egy állam sem engedhetett meg magának. Félő volt ugyanis, hogy a háborús helyzet miatt a beszerzési források elapadhatnak, főleg ha a beszerző állammal hadiállapotba lép a Magyar Királyság. Az első világháború után beszerzett és repülőgépeken használt külföldi ejtőernyők336 javítását hazai keretek között megoldották, saját gyártásra azonban 1939-ig nem került sor. Amíg azonban idáig eljutott a magyar ejtőernyő, hosszú és rögös utat járt be. Hehs Ákos honvéd mérnök337 már 1937-ben elkezdte a tervezést, azonban még nem tudta - megfelelő ejtőernyő varró- és szabógépek nélkül - legyártani ernyőjének prototípusát. Miután sikerült Németországból megfelelő varrógépeket és selyemvágó készüléket beszerezni, képessé vált az üzem arra, hogy a javítások mellett legyárthassa a kívánt méretű ernyőt.338 Meg is történt a kérés továbbítása a Légierő Parancsnokság felé, hogy engedélyezze a további kísérleteket, illetve kedvező véleményezés alapján a sorozatgyártást. Ez azonban ellenállásba ütközött.339 A Légierő Parancsnokság tiltását azonban nem sokkal később feloldották,340 így lehetőség nyílt a további kísérletekre és a gyártás folytatására. 336 Schröder, Heinecke, Salvatore. 337 Hehs Ákos: 1904.1. 30-án született Aradon. Tanulmányait a Ludovika Akadémián, valamint a budapesti Műegyetemen végezte, ahol gépész- és légügyi mérnöki oklevelet szerzett. Katonai szolgálatát 1930. X. 1-én kezdte meg, 1928. évi sorolási évfolyammal, a repülő szakma műszaki tisztviselőiéként. 1940. V. 1-vel okleveles gépészmérnökként szerepel a honvédmémökök között, a repülő alcsoportban, 1929. X. 1-jei tényleges szolgálat kezdetének időpontjával. Adatai változatlanok voltak 1942-ben. Az 1944. évi rangsorolásban már őrnagyi rangfokozatban szerepel a honvéd mérnökök között, 1929. október 1-jei tényleges szolgálat kezdettel, 1927. évi sorolási évfolyammal. A háború után Ausztrián keresztül az Egyesült Államokba menekült, ahol a Danco Metals Company alkalmazásába került, majd nyugdíjaztatásáig a Búd Industries cégnél technikai igazgatóként működött. 1994. 09. 25-én, Birminghamban (Alabama) hunyt el. http:// www.sztnh.gov.hu/kiadv/ipsz/200402/07-evnaptar.html7printableM, 2011. szeptember 02. 338 A német Schroeder-gyárban (sic!) tett látogatás, valamint a gépek megrendelésének idejét és helyét Hehs Ákos, volt honvéd mérnök őrnagy, visszaemlékezésében nem közölte. Hehs 1981. 27-29. A Schröder-ejtőernyő gyár látogatása más források szerint 1933-ban történt, nem sokkal ezután rendelték meg a szükséges gépeket. FARKAS-LAJTAI 1997. 63-65. 339 A válaszban a Légierő Parancsnokság meglepődését fejezte ki a kísérletek miatt és utasította a további próbák beszüntetésére, mivel nincs szándék arra, hogy a beszerzett német és olasz ernyőket hazai gyártással pótolják. A fennálló kereskedelmi szerződések alapján a magyar félnek a kivitelével szemben szüksége van arra, hogy főleg német ipari termékeket importáljanak és ezek egyike az ejtőernyő. HEHS 1981. 27-29. 340 Hehs, volt honvéd mérnök őrnagy, visszaemlékezésében két intézkedésről írt, amely elgördítette az akadályokat a magyar ejtőernyő fejlesztése elől. Az egyikben Háry László ezredes (1937- ben a Repülő dandár megbízott parancsnoka), megszüntette a tiltó rendelkezést és elrendelte, hogy az ejtőernyőket minden reptéren mutassák be, valamint 12 darabot szállítsanak le Pápára, csapat-kipróbálásra. A másik esemény - Hehs őrnagy, maga is megjegyzi, hogy nem biztos a kronologikus sorrendben - nagyjából ugyanakkor történt (1937-ben, konkrétabb időpont meg 103
