Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Vitorlázórepülő-kiképzés, bevetési koncepciók
Az első két ugrást Bertalan Árpád százados 1938. november 10-én hajtotta végre.341 Az ernyőn bizonyos módosításokat kellett végrehajtani (erős rántás nyitáskor, nem tökéletes illeszkedés a testhez, kisebb csatolási hibák). Más forrás szerint Bertalan Árpád százados január közepén utazott le Székesfehérvárra, mivel értesítették, hogy az ernyő 10 dobást sikeresen kiállt.342 Miután végignézett két dobást a próbababával, Hehs főhadnagy343 tiltakozása ellenére kijelentette, hogy a még kipróbálatlan és bizottság által nem hitelesített ernyővel ugrik. Először 800 méterről, majd 500 méterről ugrott sikeresen. Hehs őrnagy - visszaemlékezése szerint - már 1937 nyarán, Pápán végrehajtotta az első ugrást az akkor még kísérleti, saját tervezésű ejtőernyőjével. Megkapta ugyanis az engedélyt a HM 32. osztálytól (amelynek a légierő repülőgépekkel, repülőmotorokkal, repülőfelszerelésekkel, szerszámokkal, valamint nyersanyaggal való ellátása volt a feladata), hogy mutasson be próbaugrásokat. Az egykori ejtőernyősök visszaemlékezéseiben nem esik szó Hehs Ákos főhadnagy bemutató ugrásáról. Először ejtőernyősök - és nem Hehs főhadnagy - hajtották végre a próbaugrást a leendő új csapaternyővel, méghozzá Székesfehérváron.344 Az időpontot illetően eltérések mutatkoznak, az azonban kétségtelen, hogy nem 1937-ben történtek a próbaugrások. Székesfehérváron végezték a dobópróbákat: nagyszámú dobást hajtottak végre homokzsákokkal, illetve a 90-kg-os fabábbal.345 A fabábúra erősített ejtőernyőket egy Fokker C.V-D repülőből dobták le. Az első dobást Sóstó életmentő háternyővel346 végezték 100 méter magasságból. A másodikat, közvetjelölése nélkül). Marton Dezső mérnök százados, az üzem parancsnoka, utasítást kapott a 32. osztálytól, hogy Hehs Ákos századost indítsa útba Pápára a Schroeder- (sic!) és Salvator-ernyők átvétele céljából. HEHS 1981.27-29. Elképzelhető, hogy a visszaemlékezésben 1-2 évet tévedett, hiszen a hivatalos ejtőernyős kiképzés megszervezése csak 1938 augusztusában kezdődött el. 341 MAKRAY é. n. 13. 342 SZOKOLAY é. n. 20-21. 343 Hehs őrnagy visszaemlékezése szerint ekkor már százados volt. HEHS 1981. 27-29. Hehs Ákos A „M. Kir. Honvédség és Csendőrség Tisztjeinek, Lelkészeinek és tisztviselőinek rangsorolása, Budapest, 1940" sematizmus kiadásakor még „műszaki tisztviselő", ami a főhadnagyi rendfokozat megfelelője volt. http://www.hm-him.hu/rang/cd/1940/, 2011. június 18. 344 A helyszínt mind Makray, mind Szokolay, volt ejtőernyős századosok megerősítik, noha eltérő időpontot adnak meg Bertalan Árpád próbaugrására. A M. kir. központi repülő javító műhely és raktár 1939. évi január 20-án felterjesztésében említette, hogy 37 dobást hajtottak végre a Székesfehérváron a legyártott ejtőernyő típusokkal. Az ejtőernyősszázadnál a helyi készítésű ejtőernyő két példánya Szombathelyen kipróbálás alatt állt. A felterjesztés állítása szerint az ernyővel tíz ugrást végeztek, minden probléma nélkül. Véleményezésre az alakulat vezetőjét felkérték. HL VKF 3607/1. oszt. ein. -1939. 345 A székesfehérvári kísérleteknél használt fabábut a légcsavargyártó üzem faragta ki rétegezett fenyőfából készült fatömbből: „Jancsi" volt a beceneve. Elkészülte után hosszirányban kettévágták és annyi ólomnehezéket helyeztek el benne, hogy pontosan 70 kg tömegű legyen. A belsejében kapott helyet még egy időzítő szerkezetnek, melyet egy gramofon meghajtó szerkezetéből alakítottak ki, és képesek voltak időzíteni 10-60 másodpercig. HEHS 1981. 27-29. 346 Sóstó életmentő ernyő, Sóstó életmentő ülés ernyő: bár a jegyzőkönyvben Sóstó ejtőernyőként 104
