Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Vitorlázórepülő-kiképzés, bevetési koncepciók
Szervezésük az adott állam háborús célkitűzéseitől, az előre látható feladatoktól és a gazdasági teljesítőképességtől függött.321 322 Szerveződési egységként az ejtőernyős ezredet jelölte meg Pataky százados, melyek között megtalálható volt egy „2 különleges zászlóalj (szállított gyalogság), egy légi úton szállítandó alakulat, mely az egyes fegyvernemekből önként jelentkezőkből töltődik fel."372 Felépítése a következő részekből állt: zászlóaljtörzs (benne egy motorkerékpáros raj), mely itt is légi és földi részre oszlott volna, mint az ejtőernyős ezredtörzsnél. A földi rész általában a békeszolgálat segédszemélyzetét, a szállított rész a harcvezetés szerveit foglalta volna magába, köztük a nagy teljesítményű rádiós rajt. Egy kerékpáros századot, összecsukható kerékpárokkal felszerelve. A nehézfegyver század szintén a harcoló részt erősítette; 1 nehézpuskás szakaszból (20 mm-es gp.), 1 páncéltörő ágyú szakaszból, 1 aknavető szakaszból, 1 légvédelmi géppuskás szakaszból, 1 gépágyús szakaszból állt volna. Egy utász század is a harcoló részhez tartozott, a következő egységekből állt volna: 1 robbantó részleg, 1 aknalerakó és felszedő részleg, 1 ködösítő részleg, 1 gumicsónak részleg (felfújható nagy gumicsónakokkal), 1 nehéz lángszórós részleg, 1 rohamrészleg (kísérőd harcra kiképezve).323 Pokorny László százados a háború második felében (1943) írott cikkében szintén különbséget tett a légi úton szállított egységek és az ejtőernyősök között. Különbséget közöttük a földre juttatás módja jelentett, míg az ejtőernyősök fő eszköze az ejtőernyő, a légi úton szállított csapatok nagyrészt - kivételes alkalmaktól eltekintve - repülővel értek volna földet, emiatt csak „szükségszerűen" képezték volna ki őket ejtőernyős ugrásra.324 A szerző szerint közös névvel illetett, „légiúton szállított csapatok" feladatainak325 jellegéből következett, hogy végrehajtásukra legalább egy megerősített század, vagy egy zászlóalj lett volna szükséges. A légi úton szállítandó zászlóalj magas állományú, mintegy 40 tisztből és 1200-1400 fő legénységből 321 PATAKY 1941. 364. 322 PATAKY 1941. 364-372. „A szállított különleges zászlóalj csak akkor kerülhet bevetésre, ha megfelelő nagykiterjedésű és sima leszállóhely már a saját ejtőernyősök birtokában van. Ezért van szükség olyan géptípusokkal való kísérletezésre, amely gépek a nehézfegyverekkel és kezelőikkel együtt a bevetett kötelékkel egyszerre, vagy közvetlenül utána indulnak és afóldetérés helyén akármilyen terepen leszállnak." PATAKY 1941. 367. 323 PATAKY 1941. 364-372. 324 POKORNY 1943. 578. 325 A légiúton szállított csapatok feladatai a következők lettek volna: Szabotázscselekmények határán mozgó harcfeladatok, mint magasabb parancsnokságokon, menetelő oszlopokon, fontos raktárakon, repülőtereken, vasutakon, állomásberendezéseken, műtárgyakon való rajtaütés, visszavonuló ellenség útjának elzárása, fontos terepszakasz, átjáró, szoros vagy műtárgy elfoglalásával és megtartásával, erődökön függőleges irányból való rajtaütés, azok megsemmisítése, az ellenséges arcvonal mögött hagyott, körülzárt csapatok megerősítése, meglepetésszerű támadás végrehajtása az ellenség hátában, fontos terepszakaszok birtokba vétele az ellenség arcvonala mögött és annak megakadályozása, hogy az ellenség fontos terepszakaszon tartós ellenállást építsen ki, vagy fontos műtárgyakat romboljon le. POKORNY 1943. 580. 100
