Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Vitorlázórepülő-kiképzés, bevetési koncepciók
I állt volna. A harcászati egységek béke- és háborús szervezete között (ilyen megoldás mellett) minimális eltérés mutatkozott.326 Vitorlázógépes alakulat hadrendileg nem került beépítésre semmilyen formában az ejtőernyős-zászlóalj kötelékébe. Pápán a katonai célú vitorlázás gyakorlati képzése 1943-ban indult meg.327 Ez az ejtőernyős ugrókiképzés mellett zajlott egészen 1944 augusztusáig. A Légi Erők parancsnoksága döntésére kezdték el az ejtőernyős szállító repülő századnál a vitorlázó repülőgép vezető kiképzést. Többféle típusú vitorlázógépet kaptak.328 Az oktatást a pápai Perutz textilgyár sportrepülő egyesületének oktatója, Mehlhoffer Albert vezette. A kiképzést a század repülőgép vezetőinek átképzésével kezdték. Csörlős vontatással, „Vöcsök" gépeken tették le az „A" és „B" vizsgákat, majd az oktatás vezetőjének felügyeletével a kétüléses „Cimbora" géppel egy-egy felszállás keretében a vontatásban való repülést tapasztalták meg. Ezután vontatásban felvitt „Pilis" gépeken tették le a „C" vizsgát.329 Az átképzéssel egy időben indult be kilenc fő legénységi állományú (ejtőernyős) növendék kiképzése is. Annak érdekében, hogy meggyorsítsák felkészítésüket, először Bücker Bü 131 „Jungmann" gépeken részesültek kétkormányos oktatásban. 1944 nyarára a többségük már rendelkezett „C" vizsgával. A kiképzés során több vitorlázó is összetört.330 A vontatást egy Heinkel HD-22 típusú iskolagéppel végezték, melyet a vontatóköteles szállításra alakítottak át. A háború előrehaladtával, valamint a bevetési lehetőségek hiányával a kiképzés fokozatosan háttérbe szorult. 1944. szeptember 16-ával Fehér Endrét áthelyezték az ejtőernyős repülőszázad parancsnokságából az 5/1 éjjeli vadászszázad állományába. Távoztakor a gépek még megvoltak, a nagy hangárok mellett lévő fahangárban tárolták azokat.331 326 POKORNY 1943. 583. 327 Sági László, volt ejtőernyős hadnagy visszaemlékezése szerint 1943 tavaszán kezdődött a vitorlázó kiképzés Pápán. Sági 1990.129. Más források szerint már 1942-ben megkezdték Pápán vitorlázó repülőgépes alakulat szervezését és a pilóták kiképzését. BONHARDT-SÁRHIDAI- WINKLER 1993. 460. 328 Fehér Endre emlékezése szerint 1 db „Tücsök", 2 db „Vöcsök", 3 db „Pilis", 1 db „Cimbora", 2 db „Kevély" és 1 db „M-22" vitorlázóból állt az állomány. SÁGI 1990.129. 329 SÁGI 1990.129. Marosújvári Géza visszaemlékezésében említette, hogy „C" típusú vitorlázó- gép vizsgát tett le. HL Tanulmányok és visszaemlékezések gyűjteménye, 2904. sz., Marosújvári Géza - ejtőernyős szolgálatom emlékei (1941 -1945), 18-19. 330 Összesen 4 gép tört össze: egy „Pilis", egy „Tücsök", egy „Kevély" és egy „M-22". SÁGI 1990.129. 331 A nagy hangárok alatt a Caproni hangárokat érthette Sági László. Mellettük állt a fahangár, ahogy az 1942-tól meglévő építési tervrajzokon már feltüntették, mint megépített objektumot. A fahangár megépítésére 1939-1942 között kerülhetett sor, ahogy az említett tervrajzokból kiderül. 1937. évi építési tervrajzon még nem szerepel a fahangár a megépült épületek között. 1939. évi építési tervrajz: az I. hangártól jobbra szerepel egy hangár épület, mint megépítendő objektum, ám semmi konkrétabbat nem tüntetnek fel a rajzon. Két, évszámmal meg nem jelölt építési tervrajzon is a Caproni hangár mellett, attól balra szerepelt a hangár, ám a parancsnoki épületet ugyanerre a helyszínre tervezték, mivel a tervrajzokon fedte a hangárt. Az 1942. évi tervrajzon szintén a Caproni hangár mellett, attól balra tüntették fel az épületet, ezen még szin101
