Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)

II. Helytörténeti források - Dénesi Tamás: Egyház- és művelődéstörténeti adatok egy pannonhalmi pincemester számadáskönyvében

Szent György napjától Szent Mihályig mértek ki. Az év másik felében a falu a saját borát értékesítette. Az apátság kapujánál lévő kimérést felső kocsmának hívták, itt egész évben az apátság borát lehetett kapni. A kocsmárosok számadáskönyvet vezettek a borforgalomról, de a pincemesteri számadáskönyv is tartalmazta a nekik szállított bor mennyiségét. A kimérendő bort a cellerarius választotta ki, és 6-8 férfi szállította a megfelelő helyre. Miután kifizették az átvett árut, a pincemester elkönyvelte a bevételt, sőt azt is feljegyezte, hogy melyik hordóból mennyi bort adott át. A felső kocsmában 1764-ben 611, 1765-ben 423 akó apátsági bort mértek ki, ebből 2661, illetve 1449 forint került a pincemester pénztárába.45 Az apátság alatti Szentmárton mezőváros kocsmája, az „alsó kocsma" ugyanezekben az években 43, illetve 354 akó apátsági bort vett át 180, illetve 1214 forint értékben. Az 1764-es kis mennyiség az előző évi tragikus termésnek volt köszönhető.46 A kimutatások szerint nem szabályos időszakonként töltötték fel a kocsmák pincéit: ősztől tavaszig ritkábban kellett a felső kocsmába szállítani, hiszen ekkor még a gazdák pincéiben volt elegendő bor. A fogyasztás a nyár előtt kezdett növekedni. Az év legforgalmasabb és így legjövedelmezőbb időszaka a július és az augusztus volt. A legnagyobb fogyasztás két egyházi ünnephez köthető. Július elején a bencések a szomszédos Ravazd Szent Villebald templomához vezettek processziót, augusztus 20-án pedig a monostor védőszentjének, Szent István királynak ünnepén sok zarándok érkezett Pannonhalmára. Mindkét alkalommal nagy mennyiségű bort mértek ki a felső kocsmában, az alsó kocsma forgalmát azonban csak Szent István ünnepe élénkítette meg látványosan. A kocsmáltatás mellett Keller Bálint a hozzá fordulóknak közvetlenül is adott el bort, borseprőt és pálinkát. A pince mindegyik, alább tárgyalt borkategóriájából adtak el a vevőknek, akik a környékről érkeztek: plébánosokat, kocsmárosokat, iskolamestereket, kádárokat, asztalosokat, betegeket jegyzett fel Bálint atya, de a nyalkái és ravazdi hegymesterek is vettek bort, csakúgy, mint az apátság asztalosa, aki keresztelési lakomára vitt tíz iccével.47

45 Liber rationum 95-97., 106-108.

46 Liber rationum 99-100., 107., ПО.

47 Liber RATIONUM 43., 112-115. Az apátság teljes borforgalmát és az ebből származó jövedelmet más számadáskönyvek bevonásával a későbbi kutatásoknak kell majd feltárniuk.

69