Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)
II. Helytörténeti források - Jakab Réka: Egy kiaknázatlan forrástípus a körözvénymásolati könyv és helye a vármegyei igazgatásban
Megtiltották, hogy képzettség nélküli borbélyok felszíni sebeken kívül bármilyen más betegséget ellássanak, csupán az érvágást engedélyezték számukra. A megbetegedések elkerülését célozták a halottak kezelésével kapcsolatos intézkedések is. Azt a rácoknál elterjedt szokást, hogy "midőn valaki haldoklik, vagy meg is halálozott, férjek, asszonyok gyermekek ollyatén okra reá borulni, sírni és jajgatni szoktanak, mivel pedig ollyatén cselekedetekkel mind a haldokló embernek, még az utolsó órája is fájdalmasabbá tétetik, mind pedig az ollyatén nyavalyás, és meghalálozott embernek bűzétől számos nyavalyák támodni szoktanak" keményen tiltották. Előírták, hogy a halottat csak a halál beálltától számított 48 óra eltelte után boncolhatják fel, a boncolásnál pedig a borbélyon kívül jelen kell lennie egy vármegyei tisztnek is. A gyakori magzatelhajtás vagy csecsemőgyilkosságok miatt a vármegyék magzatvédő intézkedéseket is hoztak. A gazdák kötelességévé tették, hogy teherbe esett cselédjeikre felfigyeljenek, tudják meg szülésük várható idejét és gondoskodjanak bábáról. Megtiltották, hogy állapotos lányokat, nőket elbocsájtsanak, vagy testi fenyítéssel büntessék őket. Odafigyelésükkel akadályozzák meg a csecsemőgyilkosságot, és tudassák a várandósokkal, hogy ha terhességüket a megesett nők nem titkolják el, nem kapnak semmilyen büntetést.55 1798-ban a vármegyei orvos és sebész a bábák tevékenységét szabályzó hosszú kurrenst küldtek a községeknek, amelyben a terhesség felismeréséhez és a szülés levezetéséhez kívántak segítséget nyújtani.56 A szüléskor bekövetkezett gyakori halálozás miatt 1803-ban a vármegye utasította a községeket, hogy tartsanak fizetett bábát, akit a vármegyei sebész s bába ellenőriz, egyben elrendelte összeírásukat.57 1815-ban a himlő elleni oltás népszerűsítésére az egyházakat kérték, hogy hassanak a lakosság lelkére és tudatosítsák bennük, mennyire fontos beoltatni magukat. 55 1786. július 16-i kurrens. "... a bábák az olyatén terhes személyekre fólvigyázzanak, a szülésnek idejét tőlük kitanulják és azokat szép móddal a terheknek viselésében elrendeljék, és hogy a szülésnek idején minden veszedelmektül mentek legyenek, édesgető szavakkal táplálják, távol légyen pedig, hogy azokat pirongassák vagy a félelmük alatt bátorságuktól megfosszák." 1786. július 17-i kurrens. Ezt a rendelkezést egy évvel később ismételten közölték a községi elöljárókkal. 56 A bábaságról, 1798. május 24-én érkezett kurrens. 57 1803. április 15-i kurrens. Ekkoriban Peremarton bábája Ruchk Mihályné volt. 113
