Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)

Hudi József: A pápai várostörténeti kutatás és forráskiadás múltjából

Thury Etele a református egyháztörténet kutatójaként szerzett hírnevet.16 A várostörténeti munkák kezdetben többnyire Nagyszombatban, Pesten, Komáromban, Győrben, majd a református főiskolai nyomda jóvoltából 1838-1949 között Pápán jelentek meg.17 A kiegyezést követően már egyszerre több nyomda működött a városban, amelyek a főiskolai nyomda versenytársaivá váltak.18

A kiegyezés korában nemcsak a megyék, hanem a városok is történetük megíratására törekedtek. Az elszórt kezdeményezéseket követően a magyar államalapítás millenniuma időszakában valóságos monográfiaíró mozgalom született.19 A kiegyezés táján még úgy vélték, hogy a települések története csak töredékesen ismerhető meg; így az első megye- monográfia-tervezet összeállítói szerint az ábécérendben közzétett város- és községtörténetet a megyemonográfia egyik - „földrajzi és helyirati" - fejezetében, a lakott helyek között kell tárgyalni.20

A történetírás fejlődése következtében az 1890-es évekre a város- történet már kiszakadt a megyemonográfia kereteiből. A községtörténeti monográfia műfaja azonban csak évtizedekkel később, a két világháború között született meg, s az 1970-es évektől vált népszerűvé.21 1990 után az

alatt a négy elemi iskola statisztikáját (1864-1908) tette közzé. A kötetet személynévmutató és sajtóhiba-jegyzék zárta.

16 Thury 1908., 1998.1-II.

17 A nyomda történetéről: Tóth 1939., Horváth 1986.

18 A Nobel-nyomda 1879-ben, a Schossberger- és a Goldberg-nyomda 1880-ban, a Stem- féle nyomda 1899-ben kezdte meg működését, de a sokkal jobban felszerelt főiskolai nyomdával egyik sem vehette fel a versenyt. Horváth 1986. 69-71. Az 1860-1920 közti kiadványokat feltárta Szegleti 1978. 66-190.

19 Tagányi Károly 1894-ben úgy látta, hogy „előreláthatólag minden város külön meg fogja Íratni a maga monogaphiáját s csak átmeneti dolog, ha ezt most még a megyei monographustól kell vámunk." Tagányi 1894. 370.

20 A megyemonográfiáról: MÁRKI 1869., az említett tervezet vonatkozó része: Pesty- Frankl 1872. 413. A Pesty által kidolgozott tervezetet joggal bírálta Takányi Károly, aki egy korszerű változattal cserélte fel. Tagányi 1894. A középkori monográfiára jól használható tervezet helyett egy újabbat körvonalazott Mályusz Elemér, aki a török kor utáni, társadalom- és gazdaságtörténetre alapozott megyetörténeti monográfia-írás szempontjait dolgozta ki. Vö. MÁLYUSZ 1924.b. A helytörténetírás tudományossá tételéért a következő évtizedben sokat tett az általa létrehozott népiségtörténeti iskola, amelynek tagjai több középkori megye történetét megírták. Vö. Mályusz 1942.55-66.

21 A műfaj kialakulásáról és változásairól: Solymosi 1991.

9