Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)

Hudi József: A pápai várostörténeti kutatás és forráskiadás múltjából

újjáalakult önkormányzatok a közösségi identitás megerősítése érdekében nemcsak települési jelképeiket alkották vagy újították meg, hanem az adott város vagy község történetét is megíratták.22 Amíg azonban a falumonográfia íróját megfelelő szakirodalom és módszertani kiadványok segítik munkájában, addig a várostörténet művelője legfeljebb a jól sikerült várostörténeti monográfiákat (Budapest, Debrecen, Szeged, stb.) tekintheti mintának.23

Pápán a Jókai Kör kezdeményezésére 1894-ben határozta el a városi közgyűlés, hogy az „ezredéves ünnepélyre" elkészítteti a város monográfiáját.24 A kivitelezést az egyesületre bízták, amely dr. Kapossy Lucián (1849-1927) református gimnáziumi tanárt bízta meg a mű tervezetének elkészítésével, a munkatársak felkérésével és a szerkesztés teendőivel. A technikai és szervezési nehézségek miatt végül meglehetős késéssel, fotóillusztrációk nélkül 1905-ben jelent meg a kötet. A „város egyetemes leírása" három részre tagolódott: a szakemberekből álló népes szerzőgárda az első részben a természeti, a másodikban a „történeti viszonyokat", a harmadikban a város jelenkorát (helyrajzi és társadalmi viszonyait) mutatta be.

Az alapkutatás hiányosságai a történeti részben ütköztek ki leginkább. Kis Ernő (1856-1927) református gimnáziumi tanár - a rész szerzője - nem folyamatos várostörténetet írt, hanem jobb híján a város történetének 20 fontos epizódját fűzte össze a település keletkezésétől 1861-ig. Az utolsó alfejezetben a pápaiak gróf Batthyány Lajos özvegyénél Dákán tett látogatását mutatta be, amely a Bach-korszak után kibontakozó romantikus nemzeti mozgalom emlékezetes helyi ünnepe volt.

22 A szimbólumokról TÖREKY 2008., a falu- és városmonográfiákról MÁRKUSNÉ 2003.

23 Bár XIX-XX. században Magyarországon sokan foglalkoztak várostörténettel, a város- történet elméleti és módszertani kérdéseit legfeljebb a nagyvárosok esetén vizsgálták. A mezővárosok történetének elvi-módszertani kérdései gyakran a megjelent monográfiák ismertetésekor merültek fel. Vác esetén pl. Mályusz Elemér végzett általánosan is hasznosítható elemzést. Vö. MÁLYUSZ 1924.a. 777-786. Legújabban Pécs monográfiakutatás kapcsán rendeztek konferenciát, amelyen a várostörténet elméleti-módszertani kérdéseivel foglalkoztak. Vö. VONYÓ 2003.

24 A városi közgyűlés többször tárgyalta, míg végül 1894. december 15-i közgyűlésén elfogadta a monográfia kiadásának tervezetét. Vö. N. N.: Pápa város monográfiája. = Pápai Lapok 1894. december 23.1-2.

10