Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)

Források

Joanne Supproniensem, Pothone Musoniensem, Misthe92 Ferrei Castri, Alexandro de Novo Castro, Martino Cenagiensi93 necnon comite curiali, Nicolao Albensem comitatus tenentibus, regni nostri anno decimo.

KOMMENTÁR: Minden település történetében nagy jelentőségű annak első írásos említése. Még akkor is, ha tudjuk, ez szinte sosem hozható összefüggésbe a település alapításával, kezdeteivel. A település létrejötte rendszerint jóval (akár több száz évvel) megelőzheti az írott forrásokban való feltűnését. A magyarországi forrásadottságok, azaz a tekintélyes forráspusztulás is alapvetően befolyásolhatják az első említés feltűntét. Bizonyos esetekben a települések azonosítása is kérdéses lehet. Azonos név alatt előfordult települések említéseiről, amennyiben a forrás nem ad meg a pontos azonosításhoz szükséges fogódzókat, nehéz megállapítani, melyikre is vonatkozik az adott oklevél. Pápa esetében mindkét problémával szembesülnünk kell. A Pápa helynév ráadásul nem csupán a hozzávetőlegesen a mai Esterházy-kastély környékén elhelyezkedő udvarnoktelepü- lésre vonatkozott, hanem egy nagyobb területre. Kubinyi András meghatározása szerint Pápa a XII-X1II. században egy területileg széttagolt, preurbánus telep volt, amelyet szolgáltató népek által lakott falvak vettek körül.

A Pápa kezdeteire vonatkozó szakirodalomban hagyományosan két forráshellyel kapcsolatban merült fel, hogy a település első említése lenne.

1061-ben Ottó somogyi ispán alapította és látta el adományokkal a zselic- szentjakabi monostort. Az adományok között találunk egy „malmot Pápán"94. A forrás semmi többet nem árul el a kérdéses településről. Mivel a Pápa mellett folyó Tapolcán a középkorban számos malom működött, joggal merült fel, hogy városunkról esik szó ebben az igen korai oklevélben.95

1225-ben III. Honorius pápa fordult II. András magyar királyhoz a pannonhalmi apátság érdekében. Ebben az oklevélben említik Smaragd pápai főesperest, aki adományt tett az apátság részére.96 A pápai főesperesség egyértelműen városunkhoz kötődik, azonosítása vitán felüli. A kérdés tehát eleinte úgy merült fel, hogy a korai, de bizonytalan azonosítású említés, vagy a valamivel későbbi,

92 Helyesen: Miska.

93 Helyesen: Cenadiensi.

94 „molam in Papa ... Sancto Jacobo [dedi]" DHA 173.

95 Vő. Nádasdy 1986., Hermann 1994., Kubinyi 1994.

96 FCDIII/2.17-19.

25