Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)

Források

de egyértelműen Pápára vonatkozó forráshelyet tekinthetjük-e városunk első említésének.

A pápai tanulmánykötetek97 kapcsán került elő újra a kérdés. Az első kötetben ugyanis mindkét, fent bemutatott forráshely felmerült első említésként. A második kötetben aztán Kristó Gyula alapos érveléssel bizonyította, hogy a zselicszentjakabi oklevélben nem a Veszprém megyei Pápáról van szó.98 Majd ugyanitt Solymosi László felvetett egy harmadik lehetőséget.99 1214-ben II. András János fia Hektárnak adományozott Nórápon hat ekealjnyi földet. Az adománylevélben felsorolták a birtokrész határait, itt említik a Pápáról jövő utat. A település azonosítása ebben az esetben is vitán felüli, és korábbi, mint Smaragd pápai főesperes említése. Mindaddig tehát, amíg más, komolyan számba vehető, új érv nem merül fel, ezt kell Pápa első írásos említésének tekintenünk. Ráadásul, amennyire jelképértékű lett volna, ha városunk malmokkal kapcsolatban kerül elő történeti forrásokban, éppannyira az, ha utakkal kapcsolatban történik. Pápa két jelentős (a Duna-mentén Budát Péccsel összekötő, valamint délen, a Vasváron keresztül Eszak-Itáliába tartó) kereskedelmi út között fekszik, ezektől nagyjából egyenlő távolságra. A két nagy út által közrefogott közép-dunántúli térségnek azonban egyértelműen Pápa a központja. Legalább hat jelentősebb út futott össze itt.100 Ezek egyike a forrásban jelzett út, amely Somlóvásárhely felé tartott. A pápaiak számára ez két szempontból is kiemelkedő jelentőségű volt: ezen az úton közelíthették meg somlói szőlőbirtokaikat, másrészt közvetlen kapcsolatot jelentett a fent említett észak-itáliai kereskedelmi úthoz. Pápa úthálózati központ jellegemeghatározta a város kialakulását és fejlődését.

2. 1339. december 11. Visegrád

Olivér királynéi udvarbíró, fehérvári és zólyomi ispán előtt a királyné parancsa szerint a saját nevükben és az összes pápai hospes nevében meg kellett volna jelennie Imre bírónak (villicus), Karácsony fia Jánosnak és Berecknek, mint felpereseknek [1339.] december 7-én Zsemlén Lőrinc fia Miklós ispán ellenében. A megjelölt időpontban azonban nem jelentek meg, ezért Olivér királyi bírság97 xpvT I—II.

98 Kristó a Somogy megyében fekvő Kálmáncsa határába lokalizálta a zselicszentjakabi oklevélben szereplő Pápát. Kristó 1996.

99 Igaz, nem zárta ki teljes mértékben az 1061. évi adatot sem. Solymosi 1996. 32.

100 Vő. Glaser 1929. ; Kubinyi 1994.92.

26