Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Hlbocsányi Norbert: Kecskemét gazdasága a nagy háború első éveiben
HLBOCSÁNYI NORBERT 1. A kecskeméti piac nyers gyümölcs kivitelének legnagyobb részét városunk és környéke szolgáltatja."26 A város legfontosabb kereskedelmi pontja a városháza előtti piac volt, ami több részre tagolódott, de legfontosabb a gyümölcspiac volt, melynek fő terménye a barack volt, ebből akár napi 5 vagy 8 ezer mázsányit is piacra hozhattak a termelők. Az 1914. július 17-i piacról szóló tudósítás említette, hogy kik keresték és vásárolták fel a hatalmas gyümölcs mennyiséget: „Van itt kereskedő úgyszólván az egész világból, csak - fájdalom - a rengeteg terméshez viszonyítva kevés a számuk. Helybeli, idegen: magyarok, németek, lengyelek, oroszok, románok néhány képviselője mintha csak itt adott volna találkozót. A szűrdolmányos kereskedőtől kezdve a hosszú kaftános lengyel zsidóig mindenféle öltözetű embert láthatunk az óriási gomolyban. Tört magyar szó, folyékony német, olasz, francia, recsegő bécsi dialektus az erőteljes zengzetes magyar szóval, kiejtéssel összeolvadva mintha csak a bábeli nyelvzavart juttatnák eszünkbe. "27 A külföldieken kívül a helyi nagykereskedők (kereskedőházak) is fontos szerepet játszottak a gyümölcs külföldi elterjesztésében. A Kecskeméti család már az 1850-es évektől kezdődően vasúton szállított gyümölcsöt Nyugat- és Kelet-Európa országaiba. A város legnagyobb kereskedőházát üzemeltették, raktáraikban 70-100 munkás csomagolta a gyümölcsöt.28 A barackkereskedelem volumenére jellemző, hogy az 1914-es három hetes szezon idején naponta 100-120, de ritkán akár 160 26 MNL BKML IV.1910.a 27/1902. 27 Budapesti Hírlap 1914. július 18. 28 Kiviteli címtár Bp. 1904. 391, 397. 62
