Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Molnár Tibor: A zentai iparosság a kezdetektől az I. világháború végéig
Kaposi Zoltán létszáma.34 Főleg a segédek számában figyelhető meg némi visszaesés. Ez már minden bizonnyal az időközben dinamikusan növekedő gyáripar következménye volt, amelynek néhány ágazatban nagy elszívó hatása volt. E folyamatok legvilágosabban talán a helyi cipőiparban látszódnak, amelyet egy 1906. évi sajtócikkben „nyomorgó iparágnak"neveztek, hiszen a városban létrejött cipőgyár miatt nagyon visszaestek a kisiparosok megrendelései.35 Az 1907-ben megjelent városi címtár adatai alapján megvizsgálhatjuk a szőkébb értelemben vett iparosok (vagyis a fuvarozási, a vendéglátási és egyéb, már a kereskedelem felé hajló ágazatokat kizárva) szakmai megoszlását.36 Forrásunk 531 iparost sorol fel. A legjelentősebb ágazat a továbbra is ruházati ipar maradt 211 vállalkozással (40%), amit a 69-69 vállalkozással rendelkező építőipar és az élelmiszeripar követ (13-13%). Erős volt még a fémipar a maga 50 vállalkozásával (9%), valamint a bútoripar 44 céggel (8%). A többi iparági csoport meglehetősen alacsony létszámmal bírt: a faipar 13, az agyag- és kőipar 9, a bőripar és a vegyipar 7-7 céggel rendelkezett. Viszonylag nagy volt a szolgáltatóiparosok száma (borbély, fogtechnikus, műfogkészítő, fényképész stb.), ez a csoport 30 vállalkozást jelentett a városban. Mindezt összevetve az 1876. évi adatokkal azt látjuk, hogy 30 év alatt érdemi változások mentek végbe a kisipar rendszerében. Egyrészt a ruházati ipar aránya a 20%-kal csökkent. Bár Nagykanizsán textilgyár nem működött, de a textiltermékek beszerzése nem volt nehéz. A csoporton belül a nagy visszaesés a cipészek és csizmadiák körében figyelhető meg, nem is részletezve az olyan kihalóban lévő szakmákat, mint például a szűcs, a szűrszabó, a kesztyűs és a szövő. A másik nagy tendencia a polgárosodásból fakad: a bútoripar előretörése a századfordulón sok magyarországi városban megfigyelhető jelenség. Nagykanizsán 44 vállalkozás működött ebben az ágazatban, köztük a legtöbb asztalos volt, de egyre több kárpitos, székes stb. cég is alakult. A lassan komfortossá váló városban nagy kereslet alakult ki az ágazat termékei iránt. Harmadrészt említsük meg az előbb már érintett építőipart, amely a századforduló idejére a második legnépesebb iparággá vált.37 Ne felejtsük el: 1880-1900 között Nagykanizsán a lakóházak száma 1929-ról 2932-ra emelkedett.38 A nagykanizsai kisiparnak voltak minőségi vonásai. Egy iparos számára abban az időben a legnagyobb elismerés a különböző kiállításokon elért helyezésekben, díjakban nyilvánult meg. Két esetet említünk meg. Az első egy külföldi sikerre utal: 1890 telén Herczeg Sándor korábban elért zágrábi 34 Barbarits 1929:303-305. 35 Zalai Közlöny, 1906. július 21. 36 A címtár adatai teljesen biztos forrásnak számítanak, hiszen helyismeret birtokában írták, s minden iparosnál ott szerepel a vállalkozás pontos dme is. 37 Címtár 1907. adatai alapján. 38 Thirring 1912:17. 92
