Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Molnár Tibor: A zentai iparosság a kezdetektől az I. világháború végéig
Nagykanizsa kisiparának változásai az 1910-es években Kanizsa ágazatonkénti foglalkozási szerkezete (1900-1910)10 Foglalkozási ágazati csoport Keresők száma (1900) Százalékos arány (1900) Keresők száma (1910) Százalékos arány (1910) Mezőgazdaság, kertészet, őstermelés 2 235 21,1 2 059 17,3 Ipar 2 729 25,8 3 874 32,6 Kereskedelem és hitelélet 926 8,7 1021 8,6 Közlekedés 791 7,5 943 7,9 Közszolgálat és szabad foglalkozásúak 543 5,2 635 5,3 Véderő 723 6,8 744 6,3 Napszámos és házicseléd 1 766 16,7 1480 12,4 Egyéb és ismeretlen foglalkozású 873 8,2 1144 9,6 Összes kereső 10 586 100,0 11900 100,0 A kanizsai iparosodás csak lassan és viszonylag későn indult meg. Különösen a gyáripar hiányzott sokáig Nagykanizsa gazdasági életéből. A létrehozott ipari üzemek általában - országos viszonylatban nézve - csak szerény alkalmazotti létszámmal működtek. 1900-ban Nagykanizsán 12 olyan üzem volt, amelyben a munkaerő 20 főnél nagyobb volt.10 11 A 20. század első évtizedében a legnagyobb gyár a városban a Stem Mór tulajdonában lévő, 150 dolgozót foglalkoztató tégla-cserépipari üzem, illetve a 140 főt foglalkoztató Kardos 10 Népszámlálás 1912.; illetve Népszámlálás: 1912. adatai alapján. 11 Thirring 1912: 309. 87
