Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Hlbocsányi Norbert: Kecskemét gazdasága a nagy háború első éveiben
HLBOCSÁNYI NORBERT Új vállalkozások alapítása nem nagyon történt a háborús évek alatt, egy nagyobb alapítás történt, melynek során a korábban megszűnt gépgyárat indították el 1917-ben, ez gyár mezőgazdasági és élelmiszeri kisgépeket gyártott.60 A háborús gazdaság nyertesei a hadsereg részére termelő és szállító cégek. A konzerviparnak konjunktúrát teremtett a világháború, a gyártott termékeinek kétharmadát a hadseregnek szállította. A konzervgyár a világháború alatt nyereséges lett a korábbi évekhez képest, növelte a létszámát 200-300 főre, így a város egyik legnagyobb munkás létszámú üzeme lett.61 A város legrégibb malma, a József Gőzmalom így jellemezte az első háborús évet: „Az 1914-iki történeti jelentőségű évben orkánszerű vihar sepert végig az egész Európán. Közgazdasági következményeit tekintve ezreket sújtott a porba, másokat felemelt, sok vállalatot tett gazdátlanná, sok ipari üzem teljesen beszüntette üzemét, másokat viszont forcirozottan foglalkoztatott. - Ez utóbbiak köré sorozhatjuk az egyébként mostoha viszonyokkal küzdő iparunkat - a malomipart is."621914-ben saját erőből beruházásba fogott a malom, a pesti malomépítő Wörner J. és Társa63 cég tervei alapján berendezett kettő malomépületet, egy kupa-keverőt, szánfelvonó-gépet, átalakították a lisztkeverésüket. 1914. augusztusban leégett a gazdasági gőzmalom telepe, annak munkáit a József Gőzmalom átvette, illetve a katonaság részére is közvetve elvállalták az őrlést, ennek következtében az éjjeli üzemi munkát állandósították, kiadások növekedése (árak, fizetések) ellenére háború alatt nyereséges volt és osztalékot fizettek a részvényeseknek is. A pozitív pénzügyi mérlegek ellenére 1916 tavaszán a Pesti Viktória Gőzmalom Rt. tulajdonába került és annak vidéki érdekeltsége lett.64 A gazdaság helyzetét nehezítette a rendeletek sokasága. 1914-es évben az élelmiszeripart és a közélelmezést szabályozó rendeletek sorozatát adta ki a felső és a városi hatóság, ami 1915-ben folytatódott: a húsfogyasztás korlátozásával, a lisztgyártás szabályozásával, a minőség és kiőrlés korlátozásával és a keverési arány meghatározásával. Korlátozták a szeszipari gyárak és szeszfőzők nyersanyag feldolgozását. 1915-ben történt meg a mezőgazdasági termények, élelmiszeripari termékek (gabona, korpa burgonya, cukorrépa, cukor, hús) kötelező bejelentése, zárolása, átengedése, legmagasabb árak meghatározása, gabonaszállítási igazolvány megjelenése. Az élelmiszeripari termékek mellett más anyagokra is sor került, rendeletek sorozata szabályozta a felhasználásukat és a kereskedelmüket: fémek és ötvözetek, bőr, bőrgyártási alapanyagok, vegyipari alapanyagok, termékek, gumi, növényi és ásványi olajok, textilipari alapanyagok és gyártmányok, tűzifa és az erdészeti áruk. 60 BFL VII. 2.e Kecskeméti Gépgyár Rt. Cg. 6472, Okm. 3163; Központi Értesítő 1917. november 22. 61 Bóka 1968: 268. 62 BFL VII. 2. e Kecskeméti József Gőzmalom Rt. 1916. igazgatósági jelentés 63 BFL VII. 2. e Wörner J. és Társa, Cg.12116, régi Cg. 1876/1872 64 Központi Értesítő 1916. július 13.915. 70
