Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)

Hlbocsányi Norbert: Kecskemét gazdasága a nagy háború első éveiben

I Kecskemét gazdasága a Nagy Háború első éveiben A különféle élelmiszereknél, ahol pótanyagot használtak fel, ott a hatóságok előírták a minőségjelzést. Minden terméken az árak mellett fel kellett tüntetni az összetevőket, hogy hány százalékban tartalmazza. Befejezés 1914-ben Kecskemét polgármestere Sándor István volt, aki elődeinek (Lestár Péternek és Kada Eleknek) gazdasági elképzeléseit megvalósította és munkás­ságukat folytatta. Sándor István korábban Lestár aljegyzője, Kadának pedig főjegyzője volt. Kecskemét modern gazdasága az ő városi vezetőségük idején alakult ki: kiépült a pénzintézetek hálózata, a gyáripar és a helyi érdekű vasút­hálózat. 1914-re az ország egyik legnagyobb területű városa volt, itt volt a leg­több szőlő- és gyümölcsültetvény, itt termelték legtöbb kajszi- és őszibarackot, melyet a helyi hajnali piacon vagy a bécsi Naschmarkton értékesítettek. Szintén a helyi termékekre épült az ország ekkor még második legnagyobb konzerv­gyára, ami leginkább a hadseregnek gyártotta termékeit. Sándor István idején a hadigazdaság is megjelent, mely befolyásolta Kecskemét életét. A hadbavo- nultak miatt megjelent a munkaerőhiány, továbbá az áruhiány és a feketézés. Hatóságilag szabályozták a maximumárakat, biztosították a lakosság elsőren­dű szükségleteinek kielégítésére szolgáló cikkek (élelmiszer, tüzelőanyag) el­látást, legnagyobb gond a só hiánya volt. Megindult a pénzügyi szabályozás, melynek során tilos volt a pénzintézeteknek a betéteseik számára 200 koroná­nál nagyobb összeget egyszerre kifizetni, illetve 1914 novemberében elindult a hadikölcsönjegyzés, melyben a város hazafias példát mutatott. 71

Next

/
Thumbnails
Contents