Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)

Hlbocsányi Norbert: Kecskemét gazdasága a nagy háború első éveiben

I

Kecskemét gazdasága a Nagy Háború első éveiben

A különféle élelmiszereknél, ahol pótanyagot használtak fel, ott a hatóságok előírták a minőségjelzést. Minden terméken az árak mellett fel kellett tüntetni az összetevőket, hogy hány százalékban tartalmazza.

Befejezés

1914-ben Kecskemét polgármestere Sándor István volt, aki elődeinek (Lestár Péternek és Kada Eleknek) gazdasági elképzeléseit megvalósította és munkásságukat folytatta. Sándor István korábban Lestár aljegyzője, Kadának pedig főjegyzője volt. Kecskemét modern gazdasága az ő városi vezetőségük idején alakult ki: kiépült a pénzintézetek hálózata, a gyáripar és a helyi érdekű vasúthálózat. 1914-re az ország egyik legnagyobb területű városa volt, itt volt a legtöbb szőlő- és gyümölcsültetvény, itt termelték legtöbb kajszi- és őszibarackot, melyet a helyi hajnali piacon vagy a bécsi Naschmarkton értékesítettek. Szintén a helyi termékekre épült az ország ekkor még második legnagyobb konzervgyára, ami leginkább a hadseregnek gyártotta termékeit. Sándor István idején a hadigazdaság is megjelent, mely befolyásolta Kecskemét életét. A hadbavo- nultak miatt megjelent a munkaerőhiány, továbbá az áruhiány és a feketézés. Hatóságilag szabályozták a maximumárakat, biztosították a lakosság elsőrendű szükségleteinek kielégítésére szolgáló cikkek (élelmiszer, tüzelőanyag) ellátást, legnagyobb gond a só hiánya volt. Megindult a pénzügyi szabályozás, melynek során tilos volt a pénzintézeteknek a betéteseik számára 200 koronánál nagyobb összeget egyszerre kifizetni, illetve 1914 novemberében elindult a hadikölcsönjegyzés, melyben a város hazafias példát mutatott.

71