Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Hlbocsányi Norbert: Kecskemét gazdasága a nagy háború első éveiben
1 Kecskemét gazdasága a Nagy Háború első éveiben hazafias lelkesültségéhez és vagyonához mérten milliókat kellene e czímletekből jegyezni, de figyelemmel jelenlegi időlegesen szomorú pénzügyi helyzetére, melyek között folyó kiadásait is a legnagyobb gondokkal küzdve képes előteremteni és fedezni... ',54 A jegyzésre szánt összeget úgy teremtette elő a városi vezetőség, hogy a helyi pénzintézetekben elhelyezett 125 ezer koronát és az Osztrák-Magyar Bank kecskeméti fiókjából vettek fel 375 ezer korona lombard hitelt. A törvényhatósági bizottság közgyűlése felhívta a felkért a bankokat, hogy a jegyzésből származó jutalékokat a Kecskeméten ápolt sebesült katonák élelmezésére használják fel.54 55 Az Osztrák-Magyar Bank 2500 koronát adományozott a Vörös Kereszt Egyesület részére. A kecskeméti pénzintézetek és országos pénzintézetek fiókjaiban összesen 12,186 millió koronát jegyeztek a helyiek és a környékbeliek.56 Az iparban szintén gondok jelentek meg a háború első heteiben. Munkáshiány lépett fel a sorozások miatt, a legjobb tisztviselők és munkások hagyták ott a cégeket, amit úgy próbáltak meg orvosolni, hogy a megmaradt alkalmazottakat túlórában alkalmazták, egyre több nő és fiatal tanonc jelent meg és éjjeli munkát vezettek be. Rendeletben megtiltották a mezőgazdasági munkások külföldre távozását, majd megjelent a hadi- és kényszermunka. 1914 novemberében Kecskemét 66.800 fős lakosából 1362-en voltak hadimunkára kötelezve, ami lehetett fuvarozás, építőipari vagy mezőgazdasági munka. 1915. májusban a rendőrség a piacon ötven 37 és 50 év közötti embert szedett össze és katonai szervezésű munkára küldött.571914 nyarától a munkaerőhiány hatására a munkabérek növekedtek, 1915-ben az aratóknak napi 12-14 koronát fizettek a gazdák. 1915 nyarán megjelentek az orosz hadifoglyok, akik elsősorban, erős hatósági ellenőrzés mellett, kis csoportokra osztva gazdáknak és cséplőgép-tulajdonosnak lettek kiküldve. A hadifoglyok ingyenes munkája hatására a mezőgazdasági bérek csökkentek, ekkor az aratók napi 8 és 10 korona napi bért kaptak.58 Az üzemek egy része nem tartartalékolt elegendő szenet, szénhiány lépett fel, majd 1914 augusztusától kezdődően akadozva jutottak hozzá. A városi hatóság pedig bevezette a nappali áram szüneteltetését, ennek következtében az üzemek ezt sem tudták napközben energiaforrásként felhasználni.59 A gyárak egy része leállt vagy csökkentett üzemben működtek az első napokban, késztermékeit nem tudták eladni a kereskedelem ideiglenes leállása miatt és raktárba kerültek. 1914 nyár végétől elindultak a hadi megrendelések, illetve a fent említett hiányokat valamilyen módon pótolták, újból elindult a termelés. 54 MNL BKML XV.6 1914. november 16. 387-395. 55 MNL BKML XV.6 1914. november 16. 396. 56 MNL BKML XV.61914. november 28.402-403.; Kecskeméti Lapok 1914. november 25. 57 Kecskeméti Híradó 1915. március 22., május 17. 58 Kecskeméti Híradó 1915.jű!ius 5. 59 Kecskeméti Lapok 1914. július 31. 69 i
