Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Hlbocsányi Norbert: Kecskemét gazdasága a nagy háború első éveiben
HLBOCSÁNYI NORBERT kereskedők, hiány alakult ki. Ilyen volt a tojás eltűnése a kecskeméti piacról 1915 szeptemberében, mert a hatóság sokallta a tojás 14 filléres árát és 12 fillérben maximálta az árát. Hiába volt rendőri ellenőrzés, az árak indokolatlan emelése megmaradt a korszakunkban.49 Életbe lépett a hadimenetrend, melynek során a vasúti fő- és mellékvonalakon elsősorban mozgósított katonákat szállítottak a frontra, másodsorban korlátozott személyforgalom működött, ami azt jelentette, hogy naponta egy oda-vissza közlekedő személyvonat ment és mindig késtek. Megszűnt a teherszállítás, kivételképpen a Budapest felé tartó élelmiszerszállítmányok közlekedhettek.50 Kecskemétre történő vasúti szállítások megszűntek az első hetekben, majd akadozva, nem a megfelelő mennyiségben érkeztek meg a különféle termékek, mint például a szén vagy a só. A postaforgalom szintén akadozott, kizárólag katonai és egészségügyi csomagokat lehetett küldeni, korlátozva lehetett használni a távbeszélőt (telefont) és a távírdát.51 A kecskemétiek a hadüzenetet hazafias lelkesedéssel fogadták, de jelentkezett a pénzügyi pánik is, mert július utolsó napjaiban megrohanták a pénzintézeteket és az ott elhelyezett betéteteket kezdték kivenni, a nemesfémek iránti kereslet is megnövekedett. A pénzintézetek csőd szélére kerültek, amit a kormány gyors beavatkozása mentett meg úgy, hogy július 31-én elrendelték a fizetési moratóriumot, melynek során a pénzintézetek nem voltak kötelesek kifizetni a náluk elhelyezett 200 koronán felüli betéteket. Ez a fizetési moratórium - többszöri meghosszabbítást követően -1915 nyarán szűnt meg. A cél az volt, hogy megakadályozzák a pénzelrejtést, a közszükségleti cikkek felvásárlását és felhalmozását.52 A pénzügyi rendeletek következtében a korona értéke elkezdett csökkenni az elkövetkező években, ennek látható jele az árak emelkedésében mutatkozott meg. Az első hetekben pénzszűke volt a gazdaságban, mert a cégek nem jutottak hozzá a pénzükhöz, ennek következtében nem tudták a béreket, a rezsi- és áruköltségeket kifizetni. A polgári lakosság nagy címletű papírpénzek helyett a kisebb címleteket és a fémpénzeket fogadta el, addig a pénzintézetek forgalma pedig csökkent. A hadsereg augusztustól kezdődően megrendeléseket adott a cégeknek, illetve nagyobb vásárlásokba kezdett, aminek következtében szeptembertől újból pénzbőség alakult ki és növekedett a jegyforgalom.53 Az állam a háború költségeinek finanszírozására vezette be a nagyközönség részére hadikölcsönt. Kecskemét városa 500 ezer koronát jegyzett. Sándor István következőt mondta hitelről: „Kecskemét th. város közönségének 49 MNL BKML XV.61914. október 18. 355.; Kecskeméti Lapok 1914. augusztus 4-5. 50 Kecskeméti Lapok 1914. július 28-29. 51 Kecskeméti Lapok 1914. augusztus 1. 52 Magyarországi rendeletek tára. 1914. 5715/1914.; Teleszky 1927: 331.; Budapesti Hírlap 1914. augusztus 2.; Kecskeméti Lapok 1914. július 30., augusztus 2. 53 Hlbocsányi 2015 68
