Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Hlbocsányi Norbert: Kecskemét gazdasága a nagy háború első éveiben
HLBOCSÁNYI NORBERT 2.táblázat Mezőgazdasági művelési ágak Művelési Katasztrális Terület százalékban (1897) Katasztrális Katasztrális ágak szerint: hold (1897) hold (1913) hold (1916) Szántóföld 80391,2 kh 53,60 % 84628 kh 86913,98 kh Legelő 27575,6 kh 18,39 % 23780 khErdő 15545,5 kh 10,36 % 15792 khRét 11882,4 kh 7,92 %Nem termő terület 8740 kh 5,72 %Nádas 816 kh 0,54 %Szőlő 6570 kh 2,71 % 10874 kh 10801 kh Kert 476,1 kh 0,32 %A szőlőterület mennyisége 1883-ban még 4,2-4,3 ezer kh volt, ez 1915-re már 10902,45 kh-ra növekedett, ami az ország szőlőterületének 2%-a volt, illetve a városok szőlőterületeinek listáján 2. volt Kecskemét és egyedül Szeged előzte meg.18 A gyors növekedést a már említetett filoxéra magyarországi megjelenése idézte elő, ami a szőlőtermelés területi eloszlásában döntő változást idézett elő, az összes homoki szőlők részesedése 1896. évi 36%-ról 1914- re már 43 %-ra emelkedett.19 A kecskeméti szőlőtelepítés egyik vezéralakja Mathiász János volt, aki 1891-ben hozta létre a mintagazdaságát, ahol fajta- gyűjteménye fontos turista látványosság volt. Nevéhez fűződött a kereskedelmi árusításra alkalmas új csemegeszőlő fajták nemesítése (Csabagyöngye, Cegléd szépe, Erzsébet királyné emléke) és elterjesztése, mert korábban csak 18 Magyar Statisztikai Évkönyv. 1899.106., 120-121. o.; Für 1972:109. Legnagyobb szőlőterülettel rendelkező törvényhatóságé városok: 1. Szeged 13343 kh, 2. Kecskemét 10874 kh, 3. Szabadka 9865 kh, 4. Versec 5.267 kh, 5. Pécs 1893 kh. Magyar Statisztikai Évkönyv. 1915. 93. 19 Für 1972:109.; Beck 2003:13. 60
