Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Hlbocsányi Norbert: Kecskemét gazdasága a nagy háború első éveiben
Kecskemét gazdasága a Nagy Háború első éveiben étkezésre alkalmasabb borszőlőfajtákat termeltek Kecskeméten, ami a külföldi piacon már nem lehetett eladni.20 Ekkor alakult ki a növényvédelem és jelent meg a vegyszergyártás Kecskeméten. A homoki szőlőt a filoxéra nem, de annál jobban a peronoszpóra (szőlőragya) támadta meg, ami ellen már 1897-ben21 a város előírta minden szőlőbirtokosnak, hogy évente háromszor kell permetezni rézgáliccal szőlőjét, aki ezt elmulasztotta, 100 koronáig terjedő pénzbírságra ítélték, betartását pedig hatóságilag ellenőrizték.22 A szőlő- és gyümölcstermesztés hatékonyságának növelésére a birtokosok és gazdák létrehozták a saját termelőszövetkezeteiket: ennek során a homokbuckás területeket a várostól vették meg, majd mezőgazdasági művelés céljára alakították át, illetve telepeket, faiskolákat, munkás- és tisztviselői lakásokat, a minőségi borkészítésre pedig modem pincéket hoztak létre. Fontos szerepük volt az új fajták elterjesztésében, illetve a kereskedelmében.23 Az 1897-es alapítású Első Kecskeméti Szőlő- és Gyümölcstermelő Szövetkezet az 1914. évet kedvező kilátásokkal kezdte, „...olyan szép termés mutatkozott, hogy remélni lehetett megerősödésüket;" de a májusi fagy óriási károkat okozott a szőlőkben, aminek következtében rossz termés és kevés bor készült. A gyümölcstermés, kivált a barack, pótolta a veszteséget és a hiányt, amiből igen jó termés termett, aminek a nagyobb részét júliusban sikeresen értékesítettek.24 Híres volt a város nagy állatállománya, ami leginkább a legtávolabbi Bugac- Monostoron lévő pusztákon legelt. A város évszázadok alatt mindig is rendelkezett, kisebb megszakításokkal, saját állatállománnyal, legutoljára 1899-ben a ménest, gulyát, majd 1907-ben a karakul juhászatot alapították meg.25 Kecskemét közlekedésileg jól megközelíthető volt vasúti fő- és helyi érdekű vonalakkal, ami összeköttetést jelentett Budapesttel, Nyugat-, Kelet- Európával és a külterületen lévő szőlő- és gyümölcstelepekkel, és ez kedvezett a fejlett mezőgazdasági árukereskedelemnek és a gyárak létrejöttének. Kada Elek polgármester 1902. február 20-án Darányi Ignácnak írt levelében büszkén írta a vasút és gyümölcs viszonyáról: "Városunk és környéke azóta, hogy a vasútvonalak kiépítése által a külföldi piaczokkal közvetlen és gyors összeköttetésbe léphetett gyorsan és mint nagyobb arányokban úgy annyira fejlesztette a gyümölcskereskedelmét, hogy dicsekvés nélkül hogy hivatkozhatunk arra, hogy Magyarország 20 Geday 1972:104-108. 21 MNL BKML IV.1908.b 7803/1892. 22 BKML rV.1908.b 8841/1897., 8841/1897.; BKML IV.1903.a 136/1897. 23 MNL BKML IV.1903.a 1897. január 28. 40/1897., február 24. 63/1897.; Nagy Magyar Compass (azelőtt Mihók-fele). 1914-1915. II. 381,1006.; Központi Értesítő 1897. június 6.661.; Kecskeméti Lapok. 1897, február 14. 6. 24 Az Első Kecskeméti Szőlő- és Gyümölcstermelő Szövetkezet igazgatóságának és felügyelő bizottságának XVIII. évi jelentése és zárszámadása az 1914. évről. Kecskemét. 1915.3. 25 MNL BKML IV.1908.b 2952Д899. 12980/1899. , IV. 1903.a 1899. június 28. 186/1899.; Nagy Magyar Compass (azelőtt Mihók-féle). 1912-1913. П. 855.; Hlbocsányi-Pétemé 2013: 61
