Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Hlbocsányi Norbert: Kecskemét gazdasága a nagy háború első éveiben
Kecskemét gazdasága a Nagy Háború első éveiben 1907 között közel 20 ezer kh földet vásárolt meg, ezzel141914-re már toronymagasan a legnagyobb földbirtokkal, 51,3 ezer kh-dal rendelkezett. Jóval lemaradva az Egri Főkáptalan 5,8 ezer kh-dal, majd a 12 legnagyobb családi birtok és szőlőtelepek 0,5-1 ezer kh-dal következtek a sorban. A középbirtokok nagysága 100-500 kh volt, ide 163-165 birtokos tartozott. A legjellemzőbb földterületnagyság a 6-50 kh-as kisbirtokok és az 5 kh alatti törpe birtokok voltak, ahol leginkább szőlőt, gyümölcsöt és zöldséget termeltek.15 A kecskeméti polgármesterek (Lestár Péter, Kada Elek) gazdasági programjainak célkitűzése volt a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés fellendítése. Hasznot alig hozó városi földterületeket (pusztákat, legelőket) parcelláztak szőlőtelepítésre örök áron vagy haszonbérbe a város lakóinak, illetve az idetelepülőknek. Az ebből származó összegeket jobban jövedelmező befektetésekre tudta fordítani a város. 1897 és 1910 között összesen 27 alkalommal történt terület eladás, ami kb. 2,1-2,5 millió koronát hozott Kecskemétnek.16 1914-ben Kecskemét határában 84-86 ezer kh szántóföld terült el, ami az összes földterület 53 %-át tette ki. A legfontosabb szántóföldi gabonaféle az őszi rozs volt, ami a kecskeméti homokos területen megtermett. A rozs után a gabona, tavaszi árpa, zab következett a sorban. Kisebb mennyiségben kétszerest és kölest is termeltek a kecskeméti gazdák. A kapásnövények közül a kukorica (szemes tengeri) játszotta a vezető szerepet, amit leginkább sertéshizlalásra használtak fel. A kapásnövények közül a burgonyát, takarmányrépát, kisebb mennyiségben fejes káposztát, dohányt és zöldséget ültettek a szántóföldön. A kecskeméti homokos talajon, szélsőséges éghajlata ellenére, kitűnően megtermett a gyümölcs, főleg a kajszi-, őszibarack, alma, körte, meggy, cseresznye és szilva. 1913-ban 1,5 millió körül volt a gyümölcsfák száma, ebből 0,9-1 millió volt a barackfa, aminek több mint fele volt termőképes.17 14 Hlbocsányi-Pétemé 2013: 86-89. 15 A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. 4. kötet. 1900. 6-15.; Magyar statisztikai évkönyv. 1915. 74., 1918. 70. 16 Hlbocsányi-Pétemé 2013: 89-93. 17 Kecskeméti Lapok 1914. július 18. 59 T
