Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)

Hlbocsányi Norbert: Kecskemét gazdasága a nagy háború első éveiben

HLBOCSÁNYI NORBERT

telep 2,5-3,1 ezer lakosával Szentkirály és Ballószög voltak, s legkevesebben Cethalon és Klábertelepen laktak: alig 90-en és 130-an.11

Kecskemét népességének több mint a fele a mezőgazdaságban dolgozott, aránya 58% körül ingadozott. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a hatalmas külterületeken főként mezőgazdasággal foglalkoztak az emberek. Míg külterületen az arány 85% körül mozgott, addig a belterületen élők 20%-a foglalkozott őstermeléssel. A következő foglalkozási ág az ipar 15-17% között, kereskedelem-hitel 4,8-4,9% között és a közlekedés 2,4-3,0% körül mozgott a városban.12 13

1. táblázat13

Népesség foglalkozása

Gazdasági ágazat:

1890-ban

(százalékban)

1900-ban

(százalékban)

1910-ben

(százalékban)

Mezőgazdaság

58,16%

57,9 %

58,2 %

Ipar

20,19%

15,4 %

16,9 %

Kereskedelem, hitel

4,8 %

4,9 %

Közlekedés

2,4 %

3%

Közszolgálat és szabadfoglalkozások

3,37%

5,2 %

5%

Katonaság

2,1%

2%

1,9%

Napszámosok

12,21%

4,1%

2,3%

Házicselédek

3,6 %

2,7%

Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak

3,97%

4,6%

5,1%

1900-ben 4518 gazdasággal találkozunk Kecskeméten, amit 3527 birtokos és bérlő birtokolt, ez a szám 1916-ra 6069-re növekedett, ennek 61%-a mezőgazdára és 39 %-a szőlősgazdára oszlott. Kecskemét határában nem volt jellemző a nagybirtok, ami volt azokat a város igyekezett megszerezni, 1900 és

11 MNL BKML XV.7 8. kötet

12 MNL BKML XV.7 8. kötet; Magyar statisztikai évkönyv. 18%. 46., 1915.28., 1918.6-7,24-25.

13 Magyar statisztikai évkönyv. 1896.46., 1915. 28., 1918.6-7, 24-25

58