Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)

Ferenczi Szilárd: Kolozsvár kisipara és kiskereskedelme az első világháború idején

Kolozsvár kisipara és kiskereskedelme az első világháború idején

Az 1884-es törvény hozta létre és szabályozta a tanoncok oktatását biztosító intézményi hálózatot, amely felett a tanügyi felügyeletet ettől kezdve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium gyakorolta, és kötelezővé tette ipa- rostanonc iskolák megalapítását az ötvennél több tanonccal rendelkező községekben. Ezáltal jött létre az ipari szakoktatás háromszintű képzési rendszere: alapfokon az iparostanonc iskolák, másodfokon az ipari tanműhelyek, majd az ipari szakiskolák, és felsőfokon a főgimnáziumokkal és főreáliskolákkal azonos szinten álló állami ipariskolák. A szakoktatás gerincét az ipari szakiskolák jelentették, amelyek a későbbiekben önálló engedéllyel rendelkező iparos réteget képezték.33

A kolozsvári iparkamara már a '60-as években megszervezte az ipa- rostanoncok vasárnapi oktatását, amelynek az volt a célja, hogy javítson a kolozsvári iparos tanulók elemi ismeretein.34 1884 nyarán sor került az Állami Fa- és Fémipari Szakiskola alapítására, melynek érdekében ugyancsak a Kereskedelmi és Iparkamara indított mozgalmat, anyagi alapot a törvényhatósági bizottság nyújtott, de bekapcsolódott a Kisegítő és Iparos Hitelszövetkezet is. Év végén beindult a Központi Szakipar-rajziskola, majd 1888-ban iparmúzeum nyílt, I. Ferenc József Technikai és Iparmúzeum néven,35 amely eleinte a Főtér 7. szám alatt volt látogatható.36 A szakiskolák és iparmúzeum közös, reprezentatív épületének alapkövét 1896. szeptember 30-án Hegedűs Sándor, későbbi kereskedelemügyi miniszter jelenlétében helyezték el a Nagymalom (ma Gheorghe Baritiu) utcában, és Pákey Lajos tervei alapján 1898-ban el is készült37 (ma a Műszaki Egyetem főépülete). A dualizmus végéig összesen 10 971 tanuló fordult meg az intézet padjaiban, és itt képezték a kalotaszegi fafaragó háziiparosokat is.38 Állami támogatásból 1880-nal kezdődően nőipariskola is működött Kolozsváron a Békéssy Károly közgazdász által létrehozott Erdélyrészi Háziipar és Iparfejlesztő Egylet alapításában.39 A tanintézetbe bárkit felvettek, aki legalább hat polgári vagy két felsőbb leányiskolái osztályt végzett, munkamestemői tanfolyamra négy polgári vagy négy felsőbb leányiskoláival lehetett jelentkezni.40

33 Székely 2013:135.

34 Ürmössy 1898: 80.

35 Vig 1932: 375.

36 Kalauz 1894: 5.

37 Vig 1932:376.

38 Vig 1932: 377.

39 Vig 1932: 422.

40 Ürmössy 1898:111.

37