Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Ferenczi Szilárd: Kolozsvár kisipara és kiskereskedelme az első világháború idején
I Kolozsvár kisipara és kiskereskedelme az első világháború idején tavaszán.8 Az első tagokat még a kormányzat nevezte ki az un. megbízhatók köréből, kétharmadrészt kereskedőket, egyharmadrészt iparosokat.9 A Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara alakuló gyűlésére 1851. január 11-én került sor, amelyen megválasztották elnöknek Dietrich Sámuel vaskereskedőt és alelnöknek Rajka Péter gépgyártót,10 magát a várost a kereskedelmi osztályon öt kereskedő, az iparosztályon pedig hét kisiparos képviselte.11 1854-től 1904-ig a kamara főtitkári tisztségét Gámán Zsigmond nyomdász töltötte be, ebben az időszakban elnökei voltak Sigmond Elek szeszgyáros (1858-1868),12 Finály Henrik klasszika-filológia tanár (1868-1882), valamint Sigmond Dezső szeszgyáros (1882-1905),13 a korszak végén Veisz József királyi tanácsos és bankigazgató (1905-1918). A kamara hatásköre többször is változott az idők folyamán. Kezdetben három erdélyi katonai területre terjedt ki, majd 1868-tól 1876-ig hat megyére, két kerületre és két székre. Az 1876. évi közigazgatási reform nyomán keletkezett hatásköre 13 esztendőn keresztül az Alsó-Fehér, Beszterce-Naszód, Kisküküllő, Kolozs, Maros-Torda, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos, illetve Kolozsvár és Marosvásárhely törvényhatóságait foglalta magába, amely 27. 229 négyzetkilométert és 1 104 779 lakost jelentett.14 Amikor 1890-ben létrehozták a marosvásárhelyi kamarát, Maros-Torda vármegye átkerült ennek hatáskörébe, a debreceni kamarától leválasztott Szilágy vármegyét pedig átcsatolták a kolozsvárihoz, és a korszakban végig ebben a formában létezett.15 A kolozsvári kamara kezdetben a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó vasútvonal kiépítésében volt érdekelt, amelyet 1870-1873-ban megnyitottak, és a MÁV 1876-ban államosította. A kamara információs irodát nyitott a vasútállomás épületében, amely a vám- és szállítási tarifákról szolgáltatott tudnivalókat, később elérte, hogy a vámhivatalt áthelyezzék az állomás területére.16 Tevékenysége elválaszthatatlanul összefonódik a városfejlődéssel, nem egy hitelintézmény a kamara közbenjárásával költözött Kolozsvárra, és nem kis szerepe volt a gőzgépek térnyerésében, mellyel együtt járt az építő-, élelmiszer-, fa- és vegyipar, illetve általában a 20-nál nagyobb létszámú munkásállományt foglalkoztató erdélyi nagyüzemek dualizmuskori alapítása 8 Báthory 2010:17. 9 Gergely 2005: 297. 10 Báthory 2005:17. 11 Ürmössy 1898: 60. 12 Báthory 2005:17. 13 Báthory 2005:18. 14 Báthory 2005:17. 15 Báthory 2005:18. 16 Báthory 2005:18. 33
