Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Ilyés Zoltán: Az Abaúj-tornai Mecenzéf hámoripara az 1910-es években
1 Az abaúj-tomai Mecenzéf hámoripara az 1910-es években 6. Az 1919-ben elesett cseh légionáriusok sírjai az alsó-mecenzéfi temetőben Monarchia felbomlásával, az utódállamok megszerveződésével majd a trianoni határváltozással hagyományos piachelyeiktől el lettek szakítva: a mecenzéfieket az értékesítési válság újabb hulláma érte el, magas lett a munkanélküliség. A gazdasági nyomorúság kedvezett a baloldali eszmék terjedésének. A Kun Béla féle 1919-es tanácshatalom több helyi támogatóra talált. Sokakban élt még az a vélemény is, hogy a gazdasági gondokra a Magyarországhoz való csatolás lenne a megoldás, és ezt a helyi Kunadminisztráció nacionalista retorikája és cseh-ellenessége is erősítette.16 Az 1919-es helyi harci eseményekre emlékeztetnek az 1919. július eleji harcokban Mecenzéf mellett elesett 21 cseh légionárius síremlékei és neoklasszicista stílusban emelt emlékműve az alsó-mecenzéfi temetőben Mivel a tanácshatalom a Párizsban kijelölt határokat nem fogadta el, a mánták magyar patriotizmusa és egy részük baloldali érzülete nem zárta ki egymást. A helyi emlékezet őriz olyan titkos, belső olvasatokat, miszerint a cseh légionáriusok halálában nemcsak a magyar vöröskatonák, hanem a helyiek is felelősek voltak.17 Az 1920-as községi választáskor a kommunisták előkelő eredményt értek el. Ez egyben tiltakozás is volt a prágai politika ellen és egyben a rövid 1919-es tanácshatalom hatása, amely nyilvánvaló bűnei és gazdasági melléfogásai (pl. a kommunisták kudarcos pénzkibo16 Guzsak 1983:397; Kauer -Schürger-Wagner 1986:199-200. 17 Ilyés 2003:70-71. 27
