Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Ilyés Zoltán: Az Abaúj-tornai Mecenzéf hámoripara az 1910-es években
1 Az abaúj-tomai Mecenzéf hámoripara az 1910-es években Ш mezőgazdaság és kertészet ■ egyéb őstermelés □ bányászat és kohászat ■ ipar □ kereskedelem £3 közlekedés ■ közszolgálat □ véderő S napszámos Ш házicseléd □ egyéb 2. A kereső népesség foglalkozási ágak szerinti megoszlása a két Meoenzéfen, 1910 segítséggel működtek, általában a legidősebb fiúk, vagy közeli fiúrokonok segítettek a mestereknek a munkában.10 A két Mecenzéfen a vas- és fémiparban dolgozók számát 545 főben adták meg. Az iparvállalati statisztikából kiindulva, a segéd nélküli üzemeket nem beszámítva, a segédek számánál mindig középértéket véve és a 6-10 alkalmazott fölött 2 segédre egy mestert számolva összesen 718 vas- és fémipari dolgozó adódott, ezt a hipotetikus számot feltétlenül lefele kell korrigálni, abból kiindulva, hogy minél nagyobb, azaz korszerűbb az üzem, minél több a mechanikus technológiai részfolyamat, vélelmezhetően egyre több segéd dolgozik egy mester irányítása alatt, tehát a 2 segéd/1 mester arány itt már nem érvényes. A hagyományos hámoripart az egy, illetve két segéddel dolgozó vállalatok képviselték (43 %), a nagyobb üzemnagyságban (3-5 alkalmazott felett) már a 19. század utolsó évtizedétől jelentkező technológiai, üzemszervezeti és gazdasági modernizáció arányaiban még nem meghatározó (10 %) eseteit láthatjuk. 10 Schürger 1979: 77. 23
