Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)

Kaposi Zoltán: Nagykanizsa kisiparának változásai az 1910-es években

MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA

2. Csomay Kálmán építőmester és családja, jobb oldalon apósa, Benkő István kádármester

István terve és irányítása nyomán.37 Jelentős egyházi építkezések zajlottak a korszakban: megépült a Temetőhegyen a Szent László-templom (1905), a Búzapiac tér északi-nyugati sarkában álló Károly- vagy Feltámadási- templom (1907), amely báró Hornig Károly családi temetkezőhelye lett. 1907-1910 között zajlott a barokk székesegyház átalakítása, amelynek nyomán elnyerte mai, neoromán stílusát.38 A tűzvész után építette újjá a veszprémi zsidó hitközség iskoláját (1895) és a rabbilakást (1902) és kapott új (vasbeton) tornyot a Kossuth utcai evangélikus templom (1910) is. A neves fővárosi építészek mellett kiváló helyi mérnökök és építőmesterek irányították az építkezéseket. A piacot megosztották egymás között, mindenkinek meg volt a maga specialitása: Csomay Kálmán a vasbeton építkezések szaktekintélye volt és elsősorban állami valamint magánmegrendeléseken dolgozott. Ebele János, Erdély Ignác, Fabb Károly, Halvay Kálmán, Horváth Sándor és Rózsa Imre építőmestereket a magánház építkezésekhez hívták. Linczmájer György az egyházi beruházások építésze volt. Márföldy Aladár városi főépítészként hatósági ellenőrzéseket végzett. Politzer (Pósa) Lajost, és Zapletán (Zalavári) Antalt a helyi zsidóság építkezéseinél foglalkoztatták. Takács János a Balaton-parti üdülők és a katonai beruházások (többek között a jutási altisztképző) építkezésének irányítását végezte.39 Az építőipari

37 Márkusné 2015/2:40-59, 92-111,

38 Karlinszky -Varga 2011:115-128.

FJíÍNI VeML IX. 206: Munkaadók nyilvántartási lapjai, MNL VeML V. 177: Építési napló.