Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Kaposi Zoltán: Nagykanizsa kisiparának változásai az 1910-es években
Veszprém kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években tevékenység mellett szinte valamennyi mesternek volt földje, balatoni szőlője és egyéb beruházása, jövedelmük több forrásból származott. Csomay Kálmánnak, a város egyik legeredetibb építőmesterének például az építési vállalkozása mellett volt téglagyára, több hektár szántóföldje. Családi villáját és építési telepét a Bagolyvárral szemben (a mai autóbusz-pályaudvar helyén) alakította ki. Fiatal mesterként olyan építkezéseket irányított, mint a Gyermekmenhely, a Postapalota, a Diófa utca és az Újtelep családi házainak építkezése. Neve mégis a Medgyaszay István tervei alapján, az általa kivitelezett vasbeton szerkezetű veszprémi kőszínház kapcsán vált ismertté. Vagyonát azonban nem építőmesteri, földbirtokosi tevékenységének köszönhette, hanem az általa kifejlesztett sorozatban gyártott vasbetonkerítéseknek, amelyek legnagyobb megrendelője a Magyar Allamvasút volt.40 A kiegyezést követő évtizedekben a zsidóság szerepe Veszprémben is gyorsan növekedett. Különösen megnőtt súlyuk a polgári életformához, a városi divathoz kapcsolódó új iparágakban, amelyek a szolgáltatóiparok közé tartoztak: gyarapodott a szállodások, vendéglősök, cukrászok és kávésok száma. A város legforgalmasabb vendéglője a Kubay Hubert vezette Hungária kávéház és a Veszprémi Színpártoló Egyesület által üzemeltetett Korona vendéglő volt. A Takarékpénztár építtette és a város üzletembereinek találkozóhelye volt az Elite Kávéház, amelyet a századfordulón Weis Izidor működtetett. Singer Adolf üzemeltette a Magyar Király Szállodát, Csomay János az Erzsébet szállót. Az országos piacra érkező vásározók kedvelt betérő helye volt Szarvas étterem, vitéz Kovács Zsigmond és Pátkay Ignác vendéglője. A város egyetlen kóser vendéglője a Steiner-kocsma a Nagy-zsinagóga mellett várta vendégeit. Az iparosok egyletei a városrészek kiskocsmáiban működtek, többek között a Zuschmann János, Payer Károly, Lohonyai István és Zámbó János vendéglőjében.41 A jövedelemadók alapján a vendéglátóipar és az élelmiszeripar vállalkozói álltak elöl a mesterségek jövedelmezőségének ranglistáján. Veszprémi iparosok és kereskedők a város közéletében Veszprémben az iparosok, mint a legszámottevőbb társadalmi réteg képviselői figyelemre méltó helyet kaptak a város közéletében. Kováts Imre takácsmester becsületessége és szorgalma által küzdötte fel magát a város első polgárává, 1883-tól 1899-ig, nyugalomba vonulásáig töltötte be a polgármesteri tisztet.42 Balogh Károly szabómester (aki 1886-tól az Ipartestület elnöke volt) 40 Márkusné 2013:140-143. 41 V. Fodor 1989/2:30-63. 42 Varga 2009: 448-449. 117