Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)

Kaposi Zoltán: Nagykanizsa kisiparának változásai az 1910-es években

Veszprém kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években

1. Országos vásár a veszprémi Búzapiac téren, 1900-as évek

holdas területének tulajdonjogán négy nagyobb gazdaság osztozott 19-20. század fordulóján:10 a káptalan a város északi részén birtokolt nagy területű, de gyenge minőségű erdő és legelőterületet, a püspöki jószágkormányzó gazdálkodott a város déli részén, a Belső- és Külső-Püspökkertben,11 valamint dr. Kenessey Pongrácz ügyvéd és Cseresnyés Nándor földbirtokos közel 600-600 holdnyi birtokkal rendelkezett a város keleti részén. A püspökség konzervatív gazdaságpolitikájának köszönhető az is, hogy az 1872-ben megépített nyugati vasút elkerülte a várost, a jutási állomást a várostól 4 km-re építették meg, a Balatont Veszprémmel összekötő balatonvidéki vasutat pedig csak 1909-ben adták át a forgalomnak. A város gazdasági élete, benne a város iparosainak élettere még a 20. század elején is meghatározóan a püspökséghez és a káptalanhoz kötődött.12

A szakmaszerkezet átalakulása, kihaló és új mesterségek

A kisiparosok és kereskedők működésének szervezeti kerete és élete 1872 és 1914 között eltelt időben alaposan átformálódott. Az 1872. évi ipartörvény (VIII. te. 83. §) bevezetése után Veszprémben megalakultak az ipartársulatok,13 de a régi céhiparosság fele kívül maradt az új szervezeti formán.

10 Gazdacímtár 1897:136-137; 242-245.

11 Márkusné 2015/2:14-51; 122-131; 164-191.

12 Szűts 2015: 8.

13 Az ipartörvény bevezetése után öt év alatt alakultak meg a veszprémi ipartársulatok: 1873- ban elsőként a Csapó, majd 1874-ben a Csizmadia és Qpész, a Kőműves-, Ács- és Kőfaragó, a

111