Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.2. Az egyházmegye plébániahálózata
Szerzetesek a plébániák élén Ez az érv végül meggyőzte Illésházyt, aki belegyezett a világi plébános beiktatásába.261 Ekkor javasolta az esperes, hogy Ercsi és Perkáta esetében is lépjen fel a főpásztor. Ercsire nem régen helyezett a rend egy fiatal szerzetest, a személyi változás jó alkalom a fellépésre. Az érdi konfliktus miatt azonban Ercsi ügye ekkor még lekerült a napirendről, Perkátán viszont novemberben megtörtént a plébánosváltás.262 A földesúr, gróf Szapáry Péter Ercsiben is ragaszkodott a barátokhoz.263 1757 őszén írta a püspöknek, hogy nagyapja több mint hét évig tartó török fogsága idején a ferencesek sok jót tettek vele, hálából kapták meg a plébánia adminisztrálásának jogát, s ezért ragaszkodik hozzájuk. Padányi Bíró Márton ennek ellenére is erőltethette az egyházmegyés plébános kinevezését, mert következő év elején Szapáry ismét levélben fordult a főpásztorhoz, amelyben kérte, a döntéssel legalább addig várjon, amíg ő maga Ercsibe el nem jut; egyébként nem akarja gátolni világi lelkipásztor behelyezését a plébániába, különösen, mivel ez a királynő kívánsága is.264 Végül csak négy évvel később, 1762-ben került sor a ferencesek eltávolítására Ercsiről, de a szerzetesek ellenkezésére itt is számítani lehetett.265 A ferencesek ragaszkodása érthető az évtizedek óta ellátott plébániákhoz, hiszen a döntés nem csak érzelmileg, hanem anyagilag is érintette őket.266 Azok helyébe viszont, akik rendházaiktól távol élve látják el egy-egy plébánia híveinek gondozását, a megyéspüspök alkalmas egyházmegyés papot állítson. Előtte azonban a körülményekről tegyen jelentést a Helytartótanácsnak. A rendelkezés szövege megtalálható SzPL no 5068. 62-63. A rendelkezés a püspöki levéltár Intimata sorozatában nem található meg. Vö. VÉL 1.1.1. Elenchus intimatorum 1731-1843. 261 A gróf meghatalmazottja Dravec József esperes útján arra kérte a püspököt, hogy a látszat kedvéért személyesen ő forduljon kérelemmel a földesúrhoz. 262 1752. VII. 7.: VÉL 1.1.6. fasc. 1. no 37. és 38. (a két levél egy napon kelt) 263 Lenti István helynök főpásztorának küldött levelében a következőket írta: „Ercsin erént írtam magam is a M[é]l[tósá]ghos Groffnak, de még fektetett sem vettem. Drávecz úr azt mondgya, hogy valameddig meg szenvedgyük a' Barátokat ott, soha sem p[ree]sentál egyet is eőN[agysá]gha, s-ezt maga mondotta a Mléltóságos] Groff. Most újra változott [ti. a szerzetes személye], és az új se Excelllenti] ádnál, amint gondolom, se nálam nem jelentette magát, és így sine jurisdictione szolgál, jó volna meg ijeszteni." 1752. X. 30.: SzPL no 5067. tom. 1. 288. 264 1 757: X. 13.: VÉL 1.1.6. fasc. 1. no 39., 1758. [a hónap javítás miatt olvashatatlan] 13.: VÉL 1.1.6. fasc. 1. no 40. Ercsi előkerült a promontori ügyben folytatott levelezésben is. Lenti István említette szeptemberi levelében, hogy a gróf hajlandónak tűnik egyházmegyés plébánost bemutatni a plébániára, és ezért az érdi és a tököli plébánosokat küldte hozzá, hogy a kettő közül válasszon. 1758. IX. 16.: VÉL 1.1.6. fasc. 1. no 26. 265 Dravec József helynök a Bíró Mártonhoz 1762 tavaszán írott levelében említi, hogy március 31-én az ercsi plébániára Koller Ignác koadjutor püspök rendelkezése és Szapáry Péter gróf bemutatása szerint kiadta az invesztitúrát Farkas István perkátai káplánnak. Meghagyta az adonyi esperesplébánosnak, hogy installálja őt április 5-én vagy 6-án. Nem kapott még visszajelzést arról, hogy ez megtörtént, vagy a ferencesek panaszt tettek az ügyben. 1762. IV. 10.: VÉL 1.1.6. fasc. 3. no 92 266 Adatok híján jelenleg nem lehet eldönteni, hogy van-e köze ezekhez az eseményekhez egy a Budától északra, a Szentendrei-szigeten található Monostoron történt esetnek. Horányi Gábor 97
