Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)

II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.2. Az egyházmegye plébániahálózata

Az EGYHÁZMEGYE PLÉBÁNIAHÁLÓZATA

1700 és 1777 között mindösszesen 577 személy hosszabb-rövidebb ideig tartó egyházmegyés pályafutásáról van tudomásom. További személyek felbukkanására csak elvétve számítok, véleményem szerint az 577 fő összességében lefedi a vizsgált korszakban az egyházmegye papságának egészét. Rajtuk kívül tartalmazza azoknak az elsősorban a 18. század első két évtizedében működött személyeknek az említéseit is, akik nagy valószínűséggel szerzetesként végeztek lelkipásztori munkát az egyházmegyében, de valamilyen oknál fogva Pfeiffer János felvette őket a névtárába.242 Becslésem szerint ez 20-30 fővel csökkentheti az egyházmegyés papság számát, amit viszont részben ellensúlyozhat további személyek esetleges előkerülése, illetve a kispapok adatainak összegyűjtése.243

9. TÁBLÁZAT

Az egyházmegyés papság létszámának alakulása évtizedenként51'

PAPSÁG LÉTSZÁMA

NÖVEKEDÉS MÉRTÉKE**

1711

24 fő1721

53 fő

28 fő (117%)

1731

79 fő

25 fő (47%)

1741

89 fő

10 fő (14%)

1751

117 fő

28 fő (30%)

1761

159 fő

42 fő (35%)

1771

187 fő

28 fő (18%)

* A számadatok tartalmazzák a püspök (kivéve az 1721-es év adatait, amikor a főpapi szék betöltetlen volt) és a kanonokok adatait is, ez együttesen a korszakban 7 főt, 1771-ben 8 főt jelent. Az 1740-es évekig sok olyan esettel találkozhatunk, amikor egy adott személy nyomtalanul eltűnik a forrásokból, s további pályájáról nem rendelkezünk információval (meghalt, más egyházmegyébe távozott, beteg lett, stb.). Ezeket a személyeket csak említésükig (lelkipásztori szolgálatuk feltételezhető végéig) szerepeltettem a táblázatban. Amennyiben azonban sorsáról vannak további ismereteim (betegség miatt nyugdíjazták; felfüggesztették, de az egyházmegyéből nem bocsátották el, stb.) adatai egészen haláláig vagy veszprémi egyházmegyéből történt elbocsátásáig szerepelnek. ** A növekedés mértékének százalékos arányát a papság számának előző időmetszetben kapott értékéhez viszonyítottam.

242 Pfeiffer János alapvetően nem szerepeltette az egyházmegye területén működött szerzetes lelkipásztorokat a névtárában, ennek ellenére a 18. század elején működő szerzetes lelki- pásztorok közül néhányat felvett munkájába (például Kemetmilner Piacid bencést, Franz Mihály minoritát / ferencest). Rajtuk kívül több olyan személy van, akiről erősen gyanítható, hogy szerzetes volt, de erre vonatkozó adatot Pfeiffer nem közölt.

243 Mivel gyűjtésem archontológiai és nem prozopográfiai céllal történt, jelenleg csak azok szerepelnek benne, akik ténylegesen végeztek egyházmegyei lelkipásztori szolgálatot.

88