Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.2. Az egyházmegye plébániahálózata
Az EGYHÁZMEGYE PAPSÁGÁNAK LÉTSZÁMA II.2.6. Az egyházmegye papságának létszáma a vizsgált időszakban A plébániahálózat változásával szorosan összefüggnek az egyházmegye papsága számában, összetételében bekövetkezett változások. A kettő olyan szorosan összekapcsolódik egymással, hogy együttes értelmezésük szükséges. A plébániahálózat változásának megrajzolása során azonban szándékosan nem kívántam magyarázó elemként felhasználni az egyházmegye papságára vonatkozó ismereteket. Ennek elsődleges oka, hogy a forrásadottságok miatt a plébániahálózatra és a papságra vonatkozó adatok nem függetlenek egymástól, különösen igaz ez a század első felére. Nem egy plébánia esetében annak megjelenését csak a plébánosok adatsorának összeállításával lehetett pontosítani. Enélkül csupán az összeírások által megadott időmetszetek álltak volna rendelkezésemre, amelyek a plébániahálózattal kapcsolatos korábbi tudásunkat nem sokban bővítették volna. Egymástól független magyarázó elemként tehát a plébániahálózatra és a papságra vonatkozó adatokat nem lehet felhasználni. Együttes értelmezésük azonban talán hozzásegíthet vizsgálatom elsődleges tárgyának, az egyházszervezet alsó szintjében bekövetkezett változásoknak a jobb megértéséhez. Az egyházmegye papságára vonatkozóan alább közölt adatok az dolgozat alapját képező adattárban található információkra épülnek, azoknak egy prozopográfiai célú adatbázisba rendezett változatából nyertem ki őket. Ennek az adatállománynak bizonyos adattípusait - például születési hely és idő, tanulmányok, 1777-et követő életút - túlnyomórészt Pfeiffer János névtárából gyűjtöttem ki; ahol módomban állt, a kézbe vett források alapján ezeket az adatokat is visszaellenőriztem, szükség esetén korrigáltam (például a különböző összeírásokból származó becsült életkoradatok ellenőrzésével és kiszámításuk egységesítésével). Más adatok saját gyűjtésemből származnak (ezek az adatgyűjtés jellegéből kifolyólag főként az illető személy 1777 előtti egyházmegyei pályafutására vonatkoznak).241 241 A személyekre vonatkozó adatállomány két forrását (Pfeiffer János névtárát és saját gyűjtésemet) két okból is ki kell hangsúlyoznom. Mivel nem egyes személyekről, hanem a papság egészéről lesz szó az alábbiakban, konkrét személyekre vonatkozó adatok helyett azok összességét fogom bemutatni, ezért külön nem fogok hivatkozni sem a névtárra, sem az általam átnézett forrásokra. Másik fontos ok, hogy az általam átnézett források tükrében a névtár 18. századi adatainak jelentős része kiigazításra és átértelmezésre szorul, ezért visszaellenőrzése minden esetben indokolt lenne. Az ellenőrzés szisztematikus elvégzése azonban meghaladta jelen vizsgálat kereteit. Az általam közölt adatok ezen javítások tükrében ugyan módosulhatnak, de véleményem szerint ez az eredmények irányát nem befolyásolná. Lásd Pfeiffer 1987. Az adatbázis elkészítése során Wolfgang Reinhardnak és munkatársainak az augsburgi városi elitről készített prozopográfiai adatgyűjtését tartottam szem előtt. Reinhard et al. 1996. 87
