Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.2. Az egyházmegye plébániahálózata
Az EGYHÁZMEGYE PLÉBÁNIAHÁLÓZATA II.2.4. A plébániahálózat továbbépítésének terve 1735-ből A főpásztor a tervezetben esperesi kerületenként vette sorra az alapítandó plébániákat, s felsorolta a hozzájuk csatolandó településeket is. (VI. térkép) Pilis megye és Zala megye területe nem szerepelt a tervezetben. Ez is alátámasztja a plébániaszervezés első fázisának értékelésekor elmondottakat, miszerint e két megye területén a század első harmadában kialakult a plébániahálózat struktúrája, az elkövetkezőkben már inkább csak mennyiségi változásokról beszélhetünk az egyházmegyének ezen a részén, minőségiekről nem. A tervezet tehát Veszprém, Fejér és Somogy megyék területét érintette. A fehérvári kerületben tervezett plébániák226 közül kettő, Ácsa és Lovasberény korábban egyházmegyés plébános által gondozott, ekkor azonban ferences lelkipásztorok által ellátott plébánia volt. Ezeket más források szerint ekkor is plébániaként tartotta számon az egyházmegye vezetése. A többi tervbe vett plébánia a megye déli, plébániahiányos területén jött volna létre. A veszprémi kerület tervezett plébániái227 is többségükben a megye mezőföldi részére estek, kivételt képez ez alól Felsőőrs és Padrag. Érdekes, hogy a veszprémi főes- peresség 1734-es összeírása szerint 15 falut ellátó Nagyvázsony megsegítése nem szerepelt Acsádi tervei között (eddig ugyanis sem Felsőörs, sem Padrag vonzáskörzete nem ért volna el). Az igali kerület tervezett plébániái228 egy kivétellel a Balaton déli partjára, Somogy megyének Veszprém és Tolna megyékkel határos szegletébe összpontosultak. Ez a terület mintegy Fejér megye mezőföldi részének folytatásaként tükrözte annak plébániahiányos voltát is. Az utolsó, segesdi kerület területileg nem érintkezett a fentiekkel, ennek részét képezte viszont Somogynak Baranyával határos, főként protestánsok lakta vidéke. Tervezetében a főpásztor ennek pasztorációját kívánta megoldani.229 226 Zárójelben közlöm a tervezett leányegyházak nevét, a később megvalósult plébániák nevét dőlt betűvel szedem. Hét tervezett plébánia: Ácsa (Alcsút), Füle (Polgárdi), Kálóz (Tác, Soponya), Lovasberény (Pátka, Nadap), Pákozd (Sukoró, Seregélyes), Sárkeresztúr (Aba), Szabadbattyán (Battyán, Szentmihály). 227 Kilenc tervezett plébánia: Kenese, Vörösberény, Enying, Lepsény (Szentgyörgy, Kajár), Pap- keszi, Ősi (Ladány, Kiskeszi), Padrag (Halimba, Ajka, Rendek), Fokszabadi (Maros), Felsőörs (Alsóörs, Lovas). 228 Öt tervezett plébánia: Hetes (Jád, Csoknya, Magyaregres), Hidegfalu [=Faluhídvég] (Nagybe- rény, Városhídvég), Kiliti (Ságvár, Jut, Adánd), Kőröshegy (Endréd, Bálványos), Tab (Kapoly, Zala, Németegres, Bábony, Torvaj). 229 Tizenegy tervezett plébánia: Szentpál (Kislak, Töröcske, Simonfa, Kaposújlak), Szentbalázs (Gyarmat, Gálosfa, Sántos, Kaposkeresztúr), Szentbenedek (Patca, Szenna, Kisfalud, Szomajom, Szilvásszentmárton), Kadarkút (Hedrehely, Hencse, Lad), Istvándi (Kis- és Nagydobsza, Kál- máncsa, Merenye), Darány (Zádor, Dombó, Gárdony), Csokonya (Homokszentgyörgy, Visonta, Rinyaújlak, Vipek?, Homok?), Lábod (Hosszúfalu, Nagykorpád, Porgesics?, Szabás), Iharosbe- rény (Iharos, Miháld, Inke), Nemesdéd (Vése, Pat, Vid), Sámson (Fehéregyháza, Sávoly, Zsitva). 82
