Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.2. Az egyházmegye plébániahálózata
Az EGYHÁZMEGYE PLÉBÁNIAHÁLÓZATA plébánia területénél négyszer nagyobb térség rajzolódik ki az első ferencesek működésének vonzáskörzeteként. Ez a terület magába foglalta Somogy megye veszprémi püspökséghez tartozó részének délnyugati felét, amelyen 1771-ben a miháldi, az iharos(berény)i, a nemesvidi, a tapsonyi, az atádi és természetesen a segesdi plébánia osztozott. Egy 1702-ben kelt, Kanizsa tágabb környékének elpusztult és lakott településeit tartalmazó, s a segesdi ferencesek működésével talán egyidős összeírás segítségével megkísérelhető a terület településhálózatának vázlatos bemutatása.190 Az összeírás által érintett területen végezte pasztorációs munkáját a karosi plébános, talán épp 1702-től, illetve ezen a vidéken működtek a kanizsai ferencesek is. A ferencesek és a karosi plébános működési területe ebben az időszakban átfedésben lehetett egymással, bár ennek a mértékét adatok hiányában nem lehet meghatározni. Mint korábban már említettem, 1702 és 1705 között a karosi plébános látta el Kanizsát is. Északról a karosi plébánia vonzáskörzetét talán a Zala folyó, attól nyugatabbra pedig a Szentlászlóegyházán megtelepedett ferencesek működési területe határolhatta.191 A Karoshoz viszonylag közel fekvő Észak-Somogy elírásról van szó. Pfeiffer-Takács 2001. 499. és MNL OL P 623 tom. IV. no 21. fase. 234.E. 17r-18v, 21r. és 19r-20r. Miháld, Gadány, Szenyér és Nagyatád azonosítása egyértelmű, Kozma ma a Segesddel keletről szomszédos Kutas része Kozmapuszta néven, Balogod pedig talán azonos a Segesdtől délkeletre található mai Beleggel (a 18. század második felében Belek, Belleg, Billeg néven említik a források). Problémát jelent az említett Dombo-vár meghatározása. A Tolna megyei Dombóvár, valamint a Somogy délkeleti részén, a Dráva-men- tén található Kastélyosdombó Segesdtől gyakorlatilag azonos távolságra található (légvonalban mintegy 60, illetve 50 kilométer). Az említett községek sorába valamivel jobban illik a somogy megyei Kastélyosdombó. Ellenérvként felmerülhetne, hogy Atád nem a mai Nagyatáddal, hanem Magyaratáddal is azonosítható lenne, amely Tolna megye határához közel fekszik, Dombóvártól 20 kilométerre. Ezt az azonosítást azonban kizárja, hogy 1735-ben Acsádi Adám (Magyar)atádról mint nemrég benépesült településről emlékezett meg amikor javasolta leányegyházként Igáihoz csatolását. MNL OL C 38 Dioec. Veszpr. no 1. 9r. 190 1702. I. 9.: MNL OL E 156 fasc. 27. no 52. Az egyetlen, kis túlzással találomra kiválasztott forrásra alapuló rekonstrukció számos veszélyt rejt magában, ugyanakkor célom pusztán a demonstráció volt. Az egyházmegye településhálózatának rekonstrukciója szempontjából szerencsés helyzetben vagyunk. A munka jelentős része ugyanis elvégezhető a meglévő szakirodalom felhasználásával is. A korszak elejére az 1715. évi és az 1720. évi országos ösz- szeírások adatai, míg végére vonatkozóan a Magyarország történeti helységnévtára sorozat vonatkozó kötetei nyújtanak jól használható támpontot. Az 1715. és 1720. évi összeírásokat lásd a www.adatbazisokonline.hu oldalon. Fejér megye: Sin 1987., Pilis megye: Sin 1988., Somogy megye: Lelkes 2008., Veszprém megye: Sin 1994., Zala megye: Sín-Varga 1996. A településszintű vizsgálatokban Veszprém megyére vonatkozóan a megye helytörténeti lexikonénak két kötete nyújt segítséget. Ila-Kovacsics 1964. és Ila-Kovacsics 1988., Zala megyére vonatkozóan a helytörténeti lexikon megkezdett munkálatainak cédulaanyagára lehet támaszkodni. MNL ZML XV.61. A volt keszthelyi járásra vonatkozó anyag nyomtatásban is napvilágot látott. Kovacsics 1991. Fejér megye esetében pedig a Fejér Megyei Levéltár történeti évkönyveiben 1979 óta napvilágot látott a megyében található települések többségének rövid története levéltárosok tollából. Ezek tételes felsorolásától itt eltekintek, valamennyi kötet teljes anyaga elérhető interneten a www.archivportal.hu oldalon. 191 A Zalától északra fekvő települések esetében logikus a közeli keszthelyi templom látogatása. 62
