Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.2. Az egyházmegye plébániahálózata
Az EGYHÁZMEGYE PLÉBÁNIAHÁLÓZATA Bíró Márton jelentésében a karádi plébánia alapítását 1705-re tette. Egy 1726. augusztus 22-én kelt jegyzőkönyv szerint Fontány Gábor korábban „per plurimos annos" tevékenykedett karádi plébánosként. Pfeiffer János idéz egy már pécsi egyházmegyés működése során keletkezett vizitádós jegyzőkönyvet, miszerint 1729-ben „majdnem 60 éves". Ez alapján 1670-1675 körül születhetett, tehát elképzelhető, hogy akár már 1710 előtt ellátta a karádi plébánia híveit.168 Időlegesen működött plébániák (12): Fokszabadi (1701-1702/1703), Füle, Hajmáskér (1701-1710), Kaposvár, (Balatonfő)Kajár (1700-1702), Kenese (1700-tól a Rákóczi-szabadságharcig), Kiüti (1694-1703), Padrag, Felsősegesd (18. század eleje), Tóti/Szigliget (1703-1704/1705), Vörösberény (18. század elején a Rákóczi-szabadságharcig), Zsámbék (1698-1705). (Ezek közül Pilis megyében egy, Fejér megyében egy, Veszprém megyében hét, Somogy megyében kettő és Zala megyében egy plébánia volt található.) Nagy András fokszabadi plébánosi működéséről 1700 és 1702/1703 között van adat. A plébánia egykori működéséről megemlékezik az 1774-es református összeírás is. „de a plebanus a kuruczoktol meg ijedvén, minekutanna két vagy harmadfél esztendeig szolgált volna, elfutott 169 A fülei plébános Acsádi Ádám püspök 1735-ben a Helytartótanácshoz felterjesztett tervezete szerint a legutóbbi zavargások ideje alatt távozott a településről. A zavargás nagy valószínűséggel a Rákóczi-féle szabadságharcra utal, s ez esetben Fokszabadihoz, Kenéséhez hasonlóan az évszázad első évtizedének elején működhetett plébánia a településen.170 Egy 1747-ben elvégzett vizsgálat szerint Hajmáskéren a kuruc kort megelőzően tíz éven keresztül szolgált katolikus lelkipásztor, mielőtt Rákóczi csapatai elfoglalták volna a Dunántúlt.171 A kaposvári plébániát 1693-tól bencések látták el egészen 1706-ig. Ezt követően más dunántúli plébániákhoz hasonlóan feltehetően lelkipásztor nélkül maradtak a katolikus hívek. Plébánosát 1715-től említi Hoss József.172 Mihalik János saját vallomása szerint 1700-tól kezdve két évig szolgált Balatonfőkajáron.173 Fabsics Mihály 1700-tól a kurucok megérkezéséig látta el a kenesei híveket.174 Kilitin Pfeiffer János adatai alapján Podszklanszky Szaniszló volt a plébános 1694 és 1703 között, majd innen Szigligetre vagy Tótiba került.175 168 Hornig 1903. 314.; A jegyzőkönyv részlete szerepel VÉL 1.1.13. fase. 1. no 2. 15.; Pfeiffer 1987. 411. 169 VÉL 1.1.39.b. tóm. 4.226, idézi Pfeiffer 1987. 750.; a református vizitáció: Hum et al. 2002.256. 170 MNL OL C 38 Dicec. Veszpr. no 1. 8v. 171 VÉL I.1.39.b. tóm. 3.167-168., idézi Pfeiffer 1987. 641. 172 Hoss 1948. 12-21. 173 VÉL I.1.39.b. tóm. 4. 226. 174 VÉL I.1.39.b. tóm. 4. 224. 175 Pfeiffer 1987. 847. 58
