Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.5. Lehetőségek és korlátok az egyházmegyei elit alakításában Padányi Bíró Márton példáján
Az ELIT ALAKÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTÁI A két személy pályafutásában fiatal korukon túl további közös vonásokat is felfedezhetünk. A források szerint kanonokként mindkettejüket az idősödő Bíró közvetlen szolgálatára rendelte, s ez nyilvánvalóan utal a főpásztor és köztük fennálló, a káptalan többi tagjához képest minőségileg más kapcsolatra, vagy annak a lehetőségére. Az oldalkanonok (canonicus a latere) tisztsége a korszakban hivatalosan nem létezett, azonban előbb az idős Acsádi Adám, majd Padányi Bíró Márton rendelt egy-egy kanonokot maga mellé Sümegre folyamatos szolgálattételre. Acsádi mellett Dubnicai István tűnik fel a forrásokban, akinek a távolléte folyamatos konfliktusokhoz vezetett a káptalannal, amely nem ismerte el ol- dalkanonoki tisztségét.540 Padányi Bíró Márton püspökségének második felében ismét felbukkant az oldalkanonoki tisztség. Erre Acsádihoz hasonló okokból, Sümegen való tartózkodása és idősödő kora miatt volt szükség. Előbb Kis Pál jelenik meg a forrásokban oldalkanonokként, majd Padányi Bíró Márton Séllyei Nagy Ignácot nevezte ki oldalkanonokká, akinek — mint a kinevező okiratban a főpásztor megfogalmazza, tekintettel arra, hogy ő idős és betegeskedik — állandó jelleggel Sümegen kellett tartózkodnia. A kinevezés külön kitért arra, hogy Nagy Ignác káptalani kötelezettségeinek elvégzése érdekében időnként Veszprémbe menjen.541 Az adatok nem engedik meg, hogy pontosan behatároljuk, mikor látták el Bíró melletti feladataikat, de nem elképzelhetetlen, hogy Kis Pál káptalanba történő bekerülését követően egészen nagypréposti kinevezéséig a főpásztor mellett tartózkodott. Beszédes, hogy Kis Pált a káptalan nem választotta a gazdasági ügyeket felügyelő dékánná, holott erre több alkalommal is lehetőség adódott volna. Ez véleményem szerint annak ellenére is összefüggésbe hozható Kis Pál elfoglaltságával, hogy Séllyei Nagy Ignác párhuzamosan dékánként is működött.542 Nagy Ignác esetében pedig feltehető, hogy Bíró haláláig ellátta oldalkanonoki feladatait. 540 Miután a káptalan megtagadta Dubnicai járandóságának kifizetését hivatkozva arra, hogy folyamatosan távol van a káptalan székhelyétől, s így kötelezettségeit nem teljesíti, az érintett oldalkanonoki (canonicus a latere) tisztségével védekezett Az 1740. szeptember 28-án tartott káptalani ülés jegyzőkönyve VÉL III.l.c. tom. 1. 75-76. 541 Kis Pál említése 1757. XII. 27: VÉL 1.1.11. fasc. 1. no 19., Nagy Ignác kinevezése 1761. V. 30.: VÉL I.1.39.b. tóm. 17. 235. 542 Az egyébként jelentős leterheltséget jelentő, s a források tanúsága szerint a kanonokok által nem túlságosan kedvelt dékáni tisztségre sok esetben a káptalanba újonnan bekerült, rangban ifjabb kanonokokat választották. Megemlíthető még, hogy többnyire az alacsonyabb stallu- mok birtokosai közül kerültek ki a dékánkanonokok. Kis Pál kanonoki kinevezését követően előbb a már vélhetően súlyosan beteg Sárkány Gábor őrkanonokot, majd az ő négy hónap múlva bekövetkező lemondása után a nemrég kinevezett helynököt, Dravec József olvasókanonokot választották meg dékánnak. Mindkét választás esetében logikusan Kis Pál (mester)- kanonok számított volna „esélyesebbnek". 201
